A görögök euróövezeti tagságába kerülhet a vasárnapi népszavazás, és készíthetik a drachmát – lényegében ezt mondta az Európai Központi Bank kormányzótanácsának lett tagja.
Görögország kiszavazta magát az euróövezetből azzal, hogy a vasárnap tartott népszavazáson elsöprő többséggel elutasították a nemzetközi hitelezők által javasolt feltételeket – jelentette ki a lett központi bank elnöke. A nyilatkozat azért nagyon fontos, mert a jegybankelnök egyúttal az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja is, magyarán az álláspontja valószínűleg nem csak a saját véleményét tükrözi.
Ilmars Rimsevics a lett közszolgálati rádiónak nyilatkozva kedden úgy vélekedett, hogy a görög adósságválság megoldásának legreálisabb forgatókönyve az, hogy Görögország lassan kivonul az euróövezetből. A tanulság szerinte az, hogy az euróövezeti tagságba kerülhet "ha egy állam nem tartja be ígéreteit, és nem csinálja meg a kötelező házi feladatát".
Azt is mondta, a jelenlegi helyzet megoldásához valakinek a zsebébe kellene nyúlnia, de senki nem hajlandó kinyitni a pénztárcáját és előrántani a szükséges 30-50 milliárd eurót. A Grexit pedig akár még erősebbé is teheti a jelenleg "nagyon stabil" euróövezetet. A nemzetközi hitelezőkkel egyeztetett gazdasági programot sikeresen végrehajtó országok, köztük Lettország is, kemény álláspontot képviselnek a görög adósságválság rendezésének kérdésében.
Lettország, a másik két balti köztársasághoz hasonlóan drasztikus költségvetési konszolidációval és jelentős nominális belső leértékeléssel viszonylag rövid idő alatt növekedési pályára állította gazdaságát a 2008-as pénzügyi világválság kirobbanása után, de ezért súlyos társadalmi árat fizetett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.