Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A BP statsztikai szemléjéből kibogarászott féltucat tézissel lefedhető mindaz, ami 2014-ben faktummá vált az energetikában. A cég vezető közgazdásza, Spencer Dale szerint mindez segíthet a globális látásmód reálisabbá tételében.
Íme, az a hat figyelemre méltó energetikai tény, melyekből a BP szerint kirajzolódik, milyen jövő vár a világra.
1. Az amerikai "sas" szárnyal: az USA válik a világ legjelentősebb olajtermelőjévé – Az amerikai olajtermelés 2014-ben a napi 1,6 millió hordós szintre emelkedett, ami messze a legnagyobb növekedésnek számít a világon. Az eredményt az pedig csak külön aláhúzza, hogy a tavalyi évi adatokkal vált valóra először az is, hogy egy ország a napi olajtermelését több mint egymillió hordóval növelje három egymást követő évben. Ennek az eredménye az, hogy 2014-ben az USA több mint 11,5 millió hordó olajat termelt naponta. Ami egyben azt is jelenti, hogy 1975 után ismét őrségváltás zajlik a vilg vezető olajtermelője címért zajló csatában.
2. Az OPEC-en kívüli termelők új csúcsokat döntöttek – Az erős amerikai olajtermelési adatok az OPEC-en kívüli országokat is katalizálták – 2,1 millió hordós napi növekedésük a legnagyobb növekedés, amit a nem-OPEC kőolajtermelők valaha produkáltak. Miközben az USA mintegy 15,9 százalékos ugrást produkált, Kanada +7,9 százalékkal, Brazília pedig +11,2 százalékkal "tette oda magát".
3. Lassul a globális energiaigény-növekedés – 2014 meglepő módon az energiafogyasztás gyenge növekedésének éve is volt, a kínálat növekedése felülmúlta a keresletét, ami globálisan "lágyította" az energiaárakat. Az energiaigény-növekedés tavaly azonban csak 0,9 százalék volt, ami a '90-es évek óta a leglassabb bővülési adat. Ráadásul ez Észak-Amerikát és Afrikát kivéve minden régióban így történt.
4. Kína szénfogyasztása lassul – Míg korábban, már-már tradicionáisan Kína volt a világ legnagyobb energetikai piaca, mely egyben a legjelentősebb mértékben járult hozzá a globális energiaigény növekedéséhez, 2014-ben a korábbi adatoknak csak az árnyékát lehetett látni. A gazdasági növekedés bő 7 százalékához csak 2,6 százalékos energiafogyasztási többletigény társult. Az iparosítás fokmérője korábban a szénhez kötődött, tavaly viszont éppen ez a nyersanyag fékezett be a legélesebben – a kínai keresletcsökkenés olyan mértékű volt, hogy a szén lett a legkisebb mértékben bővülő fosszilis tüzelőanyag.
5. A szén-dioxid-kibocsátás évtizedek óta nem látott ütemű növekedésre lassult – Az előző pontban foglaltakból valójában az is következik, hogy a klímapolitikai kérdésekben rendre központi kérdéssé váló CO2-kibocsátás területén is fordulópontot hozott a tavalyi év. A BP adatai szerint a globális szén-dioxid-kibocsátási szint csak 0,5 százalékot ért el, melyre a '90-es években összeomlott volt kommunista országok ipari szerkezetátalakítási törekvései óta nem volt példa. A 10 éves átlag is több mint 2 százalék feletti adatot mutat.
6. Felemás képet mutatnak a megújulók – A pohár félig teli van, félig üres – ez mondható el a megújuló energiaforrásokról is, mivel az egyik oldalon (ha a bioüzemanyagok térnyerését is ide számoljuk) ott a terület mintegy 40 százalékos ténye, másrészről viszont azért "félig üres" ez történet, mert éppen a növekedési ütem volt alacsonyabb még a 10 éves átlagnál is. A 12 százalékos plusz erőteljesnek mondható növekedés, de az évtizedes átlagtól (15,4%) mégis elmaradt. A leginkább a szélenergia-bővülés torpant meg (ez kevesebb mint a fele a tízéves átlagnak).
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
