Hetvenkétmilliárd forintnyi részvényt szerzett a Quaestortól a külügyi tárca – írja a HVG.
Miközben a Quaestor már a csőd bejelentése előtti napokban is csak egy hónapos átfutással vállalta a pénzüket kivenni akaró befektetők kifizetését, a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárcának – közel négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül – 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényét is sikerült visszaszereznie tőle – írja az e heti HVG.
A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéjét testesítik meg. A rendőrségre vár annak felderítése, vajon visszaélt-e bármilyen módon a Quaestor ezekkel az értékpapírokkal. A lehetősége mindenesetre megvolt rá, hisz Tarsoly Csaba és társai elegendő időt kaptak, hogy eltüntessék az általuk gyaníthatóan elkövetett bűncselekményeknek a politikusokhoz vezető esetleges szálait.
Miközben a kormány nem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem volt alkalmas az Orbán Viktor által „leszólt” államkincstár a minisztériumok és intézményeik értékpapírjainak a kezelésére, az Országgyűlés kivételes gyorsasággal elfogadta a brókerügyek károsultjainak kártalanítását célzó, a magán- és céges vagyonok széles körű zárolásáról szóló, ártatlanok földönfutóvá tételére is alkalmas szabályokat. Álságos módon azoknak a károsultaknak a védelmében, akiket épp a kormány hozott még rosszabb helyzetbe, amikor az utolsó pillanatban még megcsapolta a megroggyant Quaestort.
Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.
Cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium a következő kommentárt küldte: |
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette. Az MNKH 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral. A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket! Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.” |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.