Gazdaság MTI 2015. március. 24. 09:22

Vizsgálják, hogy fizethet-e a Beva a Quaestor károsultjainak

Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti, most jogászcsoport vizsgálja, fizethet-e a Beva a Quaestor-károsultaknak.

A Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e, vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája – jelentette be Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A jogászcsoport részére az a kérdés, ha ezeket a kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetői számára, tehát nem jöttek létre kötvényként, így nem is tartják ezeket nyilván a központi elszámoló háznál (Központi Elszámolóház és Értéktár - Keler), akkor tekinthetőek-e ezek pénzeszközöknek, értékpapír-folyószámlának a Quaestornál, amire hatmillió forintig kiterjed a Beva garanciája. Ez a legfontosabb kérdés, amire az embereknek órákon belül választ kell kapniuk, mert az a kérdés, tudják-e őket ezen az ágon is kártalanítani, vagy sem – mondta Binder István.

Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti – tette hozzá.

A jegybank felügyeleti szóvivője azt is elmondta, hogy az MNB a pénzügyi rendszeren belüli jogszabálysértésekre vonatkozó módosító javaslatot tett le a parlament és az illetékes minisztériumok asztalára, amelyben szerepel, hogy jogsértés esetén a pénzügyi vezetőt, egy vezető brókert, ne húszmillió forintos személyi bírság sújtson, hanem legyen ennek felső határa 500 millió forint.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.