Gazdaság MTI 2015. március. 13. 05:30

A dolgozó diákok megszívják a vasárnapi zárva tartást

Heti három kötelező munkanap esetén (ha ebbe egy hétvégi nap is beletartozott) a tanuló vasárnaptól már csak akkor juthat munkához, hogyha a szombati nap mellett legalább két hétköznapon is tudja a munkát vállalni.

A Magyarországon működő összes iskolaszövetkezetet érintheti a vasárnapi zárva tartásról szóló kiskereskedelmi törvény – mondta a Napi Gazdaságnak Másody Szabolcs, a MÜISZ Iskolaszövetkezet marketingigazgatója.

A tanulók a zsebpénzüket, esetenként a tanulmányaikat támogató összeget inkább hétvégenként tudják megkeresni – írja pénteki cikkében az újság. Másody Szabolcs a Napi Gazdaságnak azt mondta, az összes hazai, nagyjából 8-10 iskolaszövetkezetet érinti a változás, ezek ugyanis – egyebek között – ezen a területen is biztosítják a munkaerőt megrendelőiknek. 

A kereskedelemben dolgozó iskolaszövetkezetek, illetve a diákok a kiskereskedelmi törvény hatályba lépésével bevételük akár tíz százalékától eshetnek el – mondta a Napi Gazdaságnak Kott Zoltán, a Meló-Diák munkatársa. A szektor egészét tekintve milliós nagyságrendű bevételkiesésen kívül ráadásul a diákoknak nehezebb lesz megfelelniük a munkaadó elvárásának. Heti három kötelező munkanap esetén (ha ebbe egy hétvégi nap is beletartozott) a tanuló már csak akkor juthat munkához, hogyha a szombati nap mellett legalább két hétköznapon is tudja a munkát vállalni.

Évente nagyjából 130 ezren keresnek tanulóként munkát, az érdeklődés folyamatosan nő a hallgatói nyilatkozatok bevezetése és a Diákhitel2 népszerűsége miatt. A diákok nagyjából 560–600 forintos órabérre számíthatnak, a szakképzettek azonban ezer forintot is kaphatnak.

A diákoknak éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos éjszakai bérpótlék jár, több műszakos munkarendben pedig műszakpótlékra jogosult a tanuló. A szakmai tapasztalatot vagy nyelvtudást igénylő pozícióknál akár bruttó 1000-1500 forintot is megkereshetnek – ismerteti az újság.

zöldhasú
Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.