Nem mindegy, ki mint vet
A magyar gazdaságokban mintegy 12 ezer szívólevegős elven működő vetőgépet használnak a gazdálkodók, de 70 százalékukon nem használják a jogszabály szerint kötelezően előírt deflektort.
Magyarországon a szívólevegős elven működő vetőgépállomány nagy része – a jogszabályi előírás ellenére – még mindig nincs deflektorral felszerelve, pedig ez a berendezés a csávázott vetőmagokról leváló növényvédőszer-maradékokat a talajra vezeti, ezáltal minimalizálja a környezetszennyezést – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.
A magyar gazdaságokban mintegy 12 ezer szívólevegős elven működő vetőgépet használnak a gazdálkodók, de – a felmérések szerint – 70 százalékukon nem használják a jogszabály szerint kötelezően előírt deflektort. Ez a vetőgépekre egyszerűen felszerelhető szerkezet arra szolgál, hogy a csávázott vetőmag vetésekor a magról leváló port a barázdákba vezesse, ezáltal töredékére csökkentse az elszóródást. A közlemény kiemeli: fontos lenne, hogy ez az arány rövid időn belül megforduljon.
A vetőmag-csávázószerek több mint százéves múltra tekintenek vissza, a csávázás során egy védőburokkal látják el a vetőmagot, amely a vetés és csírázás idején különösen kitett a kártevő rovarok és kórokozók támadásának. A csávázószer ott biztosít védelmet a csírázás idején, ahol az a legjobban szükséges: a mag és a kifejlődő gyökerek körül.
Kísérleti adatokkal alátámasztott tény, hogy deflektor alkalmazásával az esetleges csávázópor-elsodródás mértéke a tizedére csökkenthető. "Nagyon fontos, hogy a gazdálkodók is megértsék, a deflektorokkal óvják a környezetüket" – áll a Vetőmag Szövetség közleményében.
Az Európai Unió szabálya szerint a berendezés alkalmazása kötelező minden olyan esetben, amikor rovarölő szerrel csávázott kukoricát vagy napraforgót vetnek. Ez az előírás Magyarországra is vonatkozik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
