Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleménye szerint az EU Energiahatékonysági Irányelvének nemzeti végrehajtási jogszabályokra átültetése tavaly nyár óta késik, és mivel ennek az Európai Bizottság által adott bemutatátási határideje is lejárt, a következő lépés az Európai Bíróság lehet.
A tét nagy, mert az irányelv előírja az ún. Szolgáltatói Energiahatékonysági Kötelezettséget, ami miatt az energiaszolgáltatóknak kötelező volna támogatni a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait, melynek hatására sok ezer háztartás tudna a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé haladni.
Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU irányelv) hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa egy, a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az irányelv követelményeinek.
Az irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a vállalatok energetikai auditjának ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, kormányzati épületek évi 3 százalékának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést. A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az ún. Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK), amely értelmében e cégek az általuk eladott energia másfél százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat.
Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5 százalékát), a teljes hétéves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.
„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra biztatjuk a kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
