Egyelőre nem lehet szó a görög adósság újratárgyalásáról, az államadósság fenntarthatóságára legfeljebb szükség esetén, csak a mentőcsomag jelenlegi, ötödik felülvizsgálatának lezárultát követően lehet visszatérni - közölte hétfőn az eurózóna pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását megelőzően Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke.

A holland politikus tudatta, hogy amint megalakul az új görög kormány, megkezdődhetnek a tárgyalások az együttműködésről. Dijsselbloem világossá tette: az eurócsoport készen áll a közös munkára a görög kormánnyal, ahogyan az eddigi athéni kabinetekkel is kivétel nélkül. Ennek ellenére a holland pénzügyminiszter a görög adósságteher esetleges könnyítését firtató kérdésekre úgy válaszolt, hogy meglátása szerint az euróövezet már így is jelentősen hozzájárult a görögökre nehezedő nyomás csökkentéséhez; mérsékelték a kamatterheket, meghosszabbították a futamidőket.

Dijsselbloem úgy vélte, hogy közös feladat a görög gazdaság megerősítése az eurózónán belül, ám ez a szabályok és az eddig kötött megállapodások tiszteletben tartását is feltételezi. Ennek alapján támogatjuk őket, ahogy csak tudjuk - mondta az új athéni vezetésről a holland pénzügyminiszter. "Nem gondolom, hogy a nominális adósságleírásnak jelentős támogatottsága lenne az euróövezetben" - fogalmazott mindazonáltal Jeroen Dijsselbloem.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szintén azt közölte, hogy kész tárgyalni az új görög kormánnyal, de a görög államadósság leírás útján történő csökkentését elutasítja, egyebek között az euróövezeti szabályokra és a tagállamok egyenlőségére hivatkozva. Christine Lagarde a Le Monde című francia napilapnak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy különböző javaslatokat vitattak meg a görög hatóságokkal és a valutaalap európai partnereivel. Részleteket nem említett, de elmondta, hogy a tárgyalások elvileg szólhatnak a görög adósságállomány csökkentéséről, a kamatokról vagy a futamidőkről. 

"Az euróövezetnek megvannak a belső szabályai. Nem lehet ilyen vagy olyan országokra szabott külön kategóriákat létrehozni" - fogalmazott Lagarde, aki az új görög kormánnyal a strukturális reformok programjáról akar tárgyalni, mert Athén ebben a kérdésben nagy lemaradásban van. Athénnak el kell indítania az államapparátus és az adóbehajtás reformját, csökkentenie kell a fizetési határidőket - sorolta az IMF vezetője, aki úgy látja, hogy ezek nem megszorító intézkedések, hanem mélyreható reformok, amelyek függőben maradtak. 

A Görögországban vasárnap tartott előre hozott parlamenti választáson a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője, aki hétfő délután a miniszterelnöki címmel együtt kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől, a bruttó hazai termék (GDP) 175 százalékára, mintegy 427,8 milliárd euróra rúgó adósságállomány csökkentéséről akar tárgyalni a hitelezőkkel.