Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az európai emberi jogi bíróság egy volt trafiktulajdonos javára döntött a trafikok erőszakos elvétele miatt, mégsem ütőkártya ez a sok ezer kisemmizett dohányboltosnak. Csak azok remélhetnek egyenként sok millió forintot, akik ügyüket már a magyar vagy az emberi jogi bíróságra vitték. Úgy százan lehetnek. Nekik igazából sok dolguk nincs, pénz áll a házhoz, és viszonylag hamar.
Egy soproni trafiktulajdonos az első, akinek ügyében a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága döntött, és a trafikos javára ítélt. A bírák szerint sérült a magántulajdont megillető védelem a trafikrendszer 2013-as átalakításával, az eljárás nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget is. Ezért megilleti a soproni károsultat csaknem 5 millió forintos kártalanítás.
A hat hónapos szabály
Hiába is szimbolikus vereséget jelent a magyar állam számára az első trafikítélet, közel sem az a helyzet, hogy minden korábbi trafiktulajdonos reménykedhet a kártalanításban, kárpótlásban – magyarázta a hvg.hu-nak egy, a strasbourgi jogi helyzetet jól ismerő ügyvéd. Az emberi jogi bíróság ügyrendjében ugyanis él a hat hónapos szabály: egy jogszabály életbe lépése, illetve annak vitatása esetén a bírósági ítélet (akár magyar bíróságon született meg) jogerőssé válása után hat hónapja van a sértettnek, hogy ügyét a strasbourgi bíróság elé vigye. Az ottani bíróság egyszerűen nem fogadja be az ügyet, ha az később érkezik hozzá.
Ugyanezt magyarázta el kérdésünkre Cech András, a szóban forgó strasbourgi perben a károsult boltost képviselő ügyvéd. Szerinte „az ítélet vékony vigasz lehet a trafiktörvény többi károsultjának, akik nem indítottak pert az emberi jogi bíróságon”. A trafikállamosításként ismert magyar jogszabály 2012-ben lépett hatályba, de a jogsértés időpontjának 2013 áprilisa, a trafikpályázatok nyerteseinek kihirdetése vagy a trafikrendszer júliusi elindulása tekinthető Cech András szerint, ezért aki nem indított pert akár Strasbourgban, akár magyar bíróságon, annak nincs keresnivalója most már – az európai bíróságon semmiképpen.
Azok reménykedhetnek csupán, hogy pénz áll a házhoz, akiknek az ügye már az európai emberi jogi bíróságon van, vagy magyar bíróságon keresték az igazukat, de még nem zárult le a perük, vagy ha le is zárult, nem telt el még azóta fél év.
Egy jogász forrásunk tudomása szerint száz alatt van azok száma, akik Strasbourghoz fordultak, és jóval kevesebben, pár tízen lehetnek, akik a magyar jogi utat választották. Az egyik legismertebb strasbourgi ügy a trafikkárosultak közösen, Magyar Gábor ügyvéddel beadott keresete, amelyben 14 károsult követeli az igazságtételt. A többi, sok ezer, akár egy-két tízezer kigolyózott trafikosnak a mostani ítélet nem használ.
Ők most nyeregben érezhetik magukat. A strasbourgi bíróság nagyon rövid idő alatt, egységesen, egyértelmű és határozott indoklással ítélt a magyar állam kárára, a magyar kormány pedig, ahogyan Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte is, elfogadja az ítéletet, kifizeti a megítélt kártérítést – ezzel vélhetőn arra is utalt a miniszter, hogy fellebbezni sem fog a magyar állam, annyira egyértelmű a helyzet.
| Az ítélet legfontosabb része |
| A bíróság megállapította, hogy nem volt reális lehetőség arra, hogy a károsult megtartsa a dohánytermék-árusítási jogosultságát, ugyanis az új koncessziók kiosztása önkényességbe hajlott. Ugyanis koncessziók kiosztásakor a korábbi dohánytermék-árusítási jogosultságot figyelmen kívül hagyták, és az új törvény nem biztosította a lehetőséget, hogy a korábbi engedélyesek folytassák a tevékenységüket. Emellett az is csökkentette a károsultak esélyeit, hogy a trafikrendszerben egy pályázó öt bolt üzemeltetési jogosultságát szerezhette meg. A bíróság azt is megállapította, hogy a koncessziók kiosztása nem átlátható szabályok szerint történt, és semmilyen privilégiumot nem biztosított a korábbi boltosoknak. |
Vékony kártérítés
Azt nem tudjuk pontosan, mekkora kárigénnyel élhet ez a Strasbourgig eljutott, 100 körüli egykori trafiktulajdonos. Ha azt vesszük alapul, hogy a mostani pernyertes közel 5 millió forint kártérítést kaphat egy trafik után, akkor durván 500 millió forintba fájhat a magyar államnak a trafikok kierőszakolt elvétele.
Az első trafikítélet nyertesének amúgy egy vegyesboltja van Sopronban, de ha a többieknek fejenként több üzlete volt, akkor magasabb is lehet a cech. Hallottunk például olyan Strasbourgig jutott trafikkárosultról, akinek több tucat boltot kellett bezárnia a trafikrendszer miatt.
Azonban még ha ilyen eseteket is számba veszünk, a magyar államnak összességében elhanyagolható összeg lesz a történet vége – nem úgy persze egyenként a trafikosoknak az az 5-10 millió forint –, ezért aztán a kabinet emiatt aligha kényszerül bele bármilyen adó bevezetésébe vagy emelésébe.
A közel 5 millió forintos kártérítés egyébként nem valami sok, azt tekintve, hogy egy boltosnak emiatt hosszú távon jóval több haszna maradhatott el, vagy az is gyakran megtörtént, hogy be is kellett zárniuk az üzletüket a forgalomcsökkenés miatt. Erről azonban még egyes trafikkárosultak sem vélekednek egyöntetűen. Beszéltünk például olyan károsulttal, aki azt mondta, még ennek is örül, talált pénznek tekinti.
Itthon sem érdemes próbálkozni
Hallottunk olyan ügyvédi véleményt, mely szerint a strasbourgi ítélet precedens értékű lehet itthon, és erre hivatkozva lehetne pereket indítani. Az ebben reménykedőket azonban ki kell ábrándítanunk, mint Cech András elmondta, a magyar bírói gyakorlat rendkívül kategorikus ezen a téren, ragaszkodik ugyanis ahhoz az állásponthoz, hogy jogalkotással okozott kárért nem nagyon hagyja beperelni a magyar államot.
Keresztes Tibor, aki azt a Dunakeszin trafikját elvesztő trafikost védte, aki valóban beperelte az állami szerveket, úgy látja, az ügyben igen jelentős lépés történt: bizonyítást nyert, hogy a kormányzati döntéseknek is van korlátja. (Az ügyvéd által vitt perről a kezdetektől fogva beszámoltunk - itt és itt, illetve az egész hercehurcáról emitt. Az ügy amúgy tavaly októberben végül azzal zárult, hogy Kádár János a perét az állammal szemben jogerősen megnyerte). Ezzel pedig ahhoz az alapvető (de a trafikmutyiperekben eddig bíróság előtt nem vitatott) kérdés megválaszolásához is közelebb kerülhetünk, hogy az államtól a koncessziós szerződések előkészítése és megkötése során elvárható-e a jó erkölcs szabályainak a tiszteletben tartása – ami a társadalom joggal vár el az államtól. Vagyis: a nemzeti vagyon újraosztásánál a pályázatot kiíró és elbíráló valóban biztosította-e a körültekintő eljárás kereteit? Keresztes szerint nincs más út, minthogy „az állam észhez kell, hogy térjen”.
A nagy trafikújraosztás |
2013. július elsejével az Orbán-kormány alapjaiban átalakította a dohány-kiskereskedelmet Magyarországon. A multiellenes felhangokkal, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására hivatkozva, és a családi vállalkozások helyzetbe hozásának ígéretével meghirdetett koncessziós pályázattal az volt a legfőbb baj – ma ez újabb bizonyítást nyert – hogy nem volt igaz. A kormányzati kommunikációban az "összeomlott a baloldal mocskos korrupciós vádja"-ként megjelenő piaci újraosztásról szép lassan kiderült, hogy miközben több tízezer vállalakozó elveszítette az addigi egzisztenciáját, és lehúzhatta a rolót, a Fidesz-közeli, kormányközeli, és Lázár János-közeli kapcsolatok sok hasznot hozhattak. Az ország több mint 42 ezer, dohányáru értékesítésére szolgáló helyéből alig több mint 5500 maradt – zömében új tulajdonosokkal. Az illetékes miniszter döntésével az állam megkezdte a nyomok eltüntetését, de tavaly nyárra így is kiderült, hogy a pályázatokat bírálók jó, ha egy percet szántak egy-egy pályázatra. A nemzeti trafikokkal ráadásul további gondok is akadtak gondok: a belátásbiztos kirakatokkal potenciális rablási helyszínekké tett trafikok nem teljesítettek elég jól. Miközben a dohányboltokban árusítható termékek körét az állam folyamatosan bővítette, már 2013-ban drasztikusan visszaesett a legálisan eladott cigaretta mennyisége, és az is bebizonyosodott, hogy az évekig kordában tartott cigicsempészet újfent virágzásnak indult. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
