Több mint 10 éve most volt a legalacsonyabb havi deficit
Az államháztartás központi alrendszerének 2014. első nyolc havi hiánya 858,8 milliárd forint, augusztusban a hiány mindössze 7,4 milliárd forint.
Az államháztartás központi alrendszerének 2014. első nyolc havi hiánya 858,8 milliárd forintot ért el, augusztusban a hiány mindössze 7,4 milliárd forint volt, ez több mint 10 éve a legalacsonyabb havi deficit - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a honlapján hétfőn. Ezen belül a központi költségvetés 1053,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 150,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,2 milliárd forintos többlettel zárták az idei első 8 hónapot.
2013 első nyolc hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 961,2 milliárd forint volt. Az első nyolc havi államháztartási deficit az éves előirányzat 87,2 százaléka.
Az idei költségvetési egyenleg alakulását pozitívan befolyásolták a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek. Ezek a folyamatok a korábbi évekhez képest az év második felében fejtik ki a hatásukat. Az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket, így a hiány nagy része ebben az időszakban jelentkezett. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka.
A központi költségvetés augusztus végi bevételei közel 743 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszaki hasonló adatát. A magasabb összeg hátterében egyrészt a főbb adóbevételek - társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek állnak. Idén augusztusban a központi költségvetés 565 milliárd forinttal teljesített jobban, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az államháztartás többet költött tavaly augusztushoz képest a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokra, a helyi önkormányzatokra, illetve a civil szervezetekre.
A kamatokra 2014. első nyolc hónapjában 867,2 milliárd forintot fizettek ki, 23,4 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevétel 213,4 milliárd forint volt, 134,3 milliárd forinttal több az előző évinél. A nettó kamatkiadás (653,8 milliárd forint) így összességében 110,9 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
A társadalombiztosítási alapok 2014. január-augusztusi 150,1 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 119,5 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 30,6 milliárd forintos többletéből tevődik össze. Tavaly augusztus végén az alapok együttes többlete 206,4 milliárd forintot tett ki. A különbség oka az, hogy a társadalombiztosítási alapokból többet fordítottak nyugdíjra, illetve gyógyító-megelőző ellátásokra, gyógyszertámogatásokra. Az elkülönített állami pénzalapok első nyolc havi 44,2 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 12,2 milliárd forinttal, kiadásai 31,2 milliárd forinttal magasabbak voltak.
Az idei év első nyolc hónapjában az általános forgalmi adóból 1942,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 137,2 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 9,0 százalékkal, míg a kiutalások 10,9 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a kereskedelmi és a gépjármű-javítási szektorhoz köthető, azonban a feldolgozóipar befizetései is dinamikusan emelkedtek. A kiutalások növekedésének hátterében elsősorban az elmúlt év végén megélénkült export és ipari konjunktúra áll, melynek következtében a magasabb befizetéseket magasabb kiutalások kísérték.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első nyolc hónapjában 165,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékének 131,7 százaléka. A jövedéki adóból realizált bevétel az év első nyolc hónapjában 587,4 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 13,0 milliárd forinttal, 2,3 százalékkal magasabb. Az üzemanyagok esetében 332,2 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 24,0 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél.
A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első nyolc hónapjában 186,3 milliárd forint bevétele keletkezett, mely az előző év azonos időszakát 89,6 milliárd forinttal haladta meg. A növekedés hátterének oka egyrészt az, hogy a 2013 januárjától hatályos új adónem után első alkalommal tavaly februárban keletkezett adófizetési kötelezettség, másrészt 2013. augusztus hónaptól az illeték mértéke emelkedett, valamint a készpénzfelvétel esetén eltörölték a tranzakciónkénti 6000 forintos felső határt.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az idei év első nyolc hónapjában 1059,8 milliárd forint volt, amely az 1120,9 milliárd forintos bruttó befizetés és a 61,1 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként adódott. Ez a bevétel 55,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.