Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy kicsit olyan, mint ha az almát a körtével hasonlította volna össze Orbán Viktor, de igaza van. Orbán Viktor kormányfő pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy nagyjából ugyanannyi EU-s pénz érkezik Magyarországra, mint amennyit "a magyarok munkájával előállított jövedelemből a külföldiek kivisznek". A statisztikák alátámasztják ezt, ám érdemes megjegyezni, hogy a régió más országaiban is, ahol magas a külföldi cégek részesedése az adott gazdaságból, hasonló a helyzet, illetve Orbán kicsit a körtét az almával hasonlította össze.
Nagyjából ugyanannyi EU-s pénz érkezik Magyarországra, mint amennyit "a magyarok munkájával előállított jövedelemből a külföldiek kivisznek" – mondta pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő. A kormányfő kiemelte az interjúban, hogy a külföldiek évente 4 milliárd euró körüli összeget visznek ki az országról. Ez megfelel annak az összegnek, amit az EU-tól kapunk. Így a magyarokban nem alakulhat ki az az érzet, hogy kizsákmányolják őket a külföldiek – mondta. A külföldi befektetések munkahelyeket hoznak létre, a kivitt profitot pótolják az uniós források, és így Magyarország megkapja az esélyt arra, hogy gazdaságpolitikájával néhány év múlva ugyanolyan erős lehessen, mint az EU ma legerősebb gazdasággal rendelkező tagállamai – összegezte véleményét.
De vajon tényleg ekkora összeget visznek ki a külföldi cégek Magyarországról? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési mérleg statisztikái szerint az igaz, hogy a cégek osztalékként a GDP kevesebb mint 4 százalékát veszik ki osztalékként – a körülbelül 100 milliárd eurós magyar GDP esetében ez bő 4 milliárd eurót jelent –, ugyanakkor az látszik, hogy ennél az összegnél valamivel több uniós forrás érkezik Magyarországra: 5,6 milliárd euró.
A kormányfő állítása szerint tehát kissé inog, ugyanis az utóbbi négy negyedévben a 4 milliárd eurónál több forrást használtunk fel, ám elképzelhető, hogy Orbán még korábbi adatokkal dolgozott (az uniós források felhasználása mind államháztartási, mind magánszektor szinten felgyorsult az utóbbi negyedévekben).
Emellett érdemes megjegyezni, hogy bár ha csak a pénzügyi mérleget nézzük, akkor érdemes a két számot összehasonlítani, ám hangsúlyoznunk kell, hogy nem ugyanabból a kalapból érkeznek a pénzek. Az uniós forrásokat az államok dobják be a közös kalapba, míg az osztalék a cégeknél landol, az az ő eredményüket gazdagítja. Ráadásul a külföldi cégek nem is mindegyike EU-ban bejegyzett, jelentősek például a japán cégek érdekeltségei Magyarországon, így a teljes GDP 4 százalékánál még kevesebb összeg áramolhat uniós nagyvállalatokhoz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
