Díszdoktori címet vett át a Budapesti Corvinus Egyetemtől José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke, aki szerint az EU nem külföldi hatalom. Barroso szerint 2004-ben a kontinens újraegyesítése zajlott le, az uniós forrásokkal pedig sokat nyert, illetve fog nyerni Magyarország. A Norvég Civil Alappal kapcsolatos magyar kormányzati csörtére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy tiszteletbeli doktori címet vehetek egy ilyen kiváló intézménytől, köszönöm a kitüntetést – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) leköszönő elnöke csütörtökön a Budapesti Corvinus Egyetemen, miután díszdoktori címet vehetett át tudományos tevékenysége és európai integrációért tett erőfeszítései elismeréseként egy kissé foghíjas előadóteremben.
Az EB elnöke dísztoktori beszédében elmondta, hogy különösen örül annak, hogy Magyarország 10 éves uniós tagságának évfordulóján veheti át ezt a címet, és ez pont egybeesik azzal, hogy 10 éve kezdte el vezetni az uniós testületet is. Barroso megjegyezte, hogy Magyarország eddig három uniós biztost adott az EU-nak, és mindhárom biztos itt, a Corvinuson végzett. A tapasztalatok itt szedték össze, és ez nekünk Brüsszelben is hasznunkra vált – emelte ki az EB elnöke. Elmondta, hogy reméli, megmarad az egyetem európai elköteleződése.
Az EB elnöke ezek után rávilágított arra, hogy Magyarország csatlakozása fordulópont volt az ország történetében. Az akkori csatlakozás egyesítette a kontinenst. Ez egy újraegyesítés volt Barroso szerint, mivel ezek az országok mindig is Európa részei voltak. Európa erősebb lett az újraegyesítés által, így Barroso szerint nem votl igazuk azoknak, akik azt mondták, a bővítéssel, illetve a gazdasági válsággal legyengül a közösség. Az uniós projekt hihetetlen rugalmasságról tett tanúbizonyságot – tette hozzá Barroso.
Barroso ezek után kitért arra, hogy amikor ő elkezdte az egyetemet Portugáliában, akkor még nem volt demokrácia az országban. Az uniós tagság számukra ugyanakkor a demokrácia szimbóluma is lett: természetes közösségükhöz tartoztak már ezen túl, ami fontosabb érzés volt, mint például a strukturális források mennyisége.
Az EB elnöke kiemelte, hogy csütörtökön átadta Orbán Viktor magyar kormányfőnek a partnerségi egyezményt, ami komoly támogatást nyújt Magyarországnak a következő 7 évre. Ez sokat segíthet a fejlődéshez, növekedéshez Magyarországon Barroso szerint.
Tudomány, kultúra, tudás, innováció – Barroso szerint ez hihetetlen fontos. Szerinte csak ezzel tudunk megfelelni a jövő kihívásainak. Az oktatásba történő nagyobb befektetés is kiemelten fontos, mivel ezáltal tudunk versenyelőnyhöz jutni.
Most elhagyom az EB elnöki posztját, de egy tanácsom van a magyar polgároknak: álljanak ki az unió ügye mellett – tette hozzá Barroso. Szerinte vannak problémák az EU-ban, ugyanakkor fontos azt látni, hogy a közösség nem csak Brüsszelről, az EB-ről vagy az Európai Parlamentről szól, hanem meg kell azt érteni, hogy az Magyarország is ugyanúgy az EU, mint Németország vagy Finnország. Az emberek szeretnek a múlt nacionalista látásmódján keresztül gondolkodni, de az EU-ra nem lehet "külföldi hatalomként" tekinteni, hiszen Barroso szerint az EU mi magunk vagyunk. A következő időszakban szerinte kiemelten fontos lesz ezt megértetni az EU közvéleményével minden szinten.
Az előadás után Barroso a Norvég Civil Alappal kapcsolatos magyar kormányzati csörtére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez Norvégia (és Magyarország) ügye, de folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.