Gazdaság MTI 2014. július. 22. 15:08

Matolcsy: ennyi volt a kamatvágás, jön a „tartós tartás”

A keddi 20 bázispontos kamatvágással véget ért a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa – jelentette be a jegybank a monetáris tanács keddi ülése után Budapesten. Matolcsy György jegybankelnök szerint jön a "tartós tartás".

Kedden újabb történelmi mélypontra, 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden a monetáris tanács.

Szakértők ennél kisebb mértékű csökkentést vártak. A Reuters brit hírügynökség múlt héten 18 elemzőt kérdezett meg arról, mekkora kamatvágást várnak, és mindannyian 10 bázispontos mérséklést jósoltak, nem 20-at.

Az MNB kedd délutáni sajtótájékoztatója előtt kiosztott közleményben a kamatvágás leállításával kapcsolatban azt írták: "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja".

A monetáris tanács tagjai úgy vélik: a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak – fogalmaztak.

A jegybank 2012 augusztusában kezdett monetáris enyhítési ciklust, az alapkamat akkor 7 százalékon állt.

Matolcsy: "tartós tartás" jön 2015 végéig

Az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad – mondta Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülése után.

A monetáris tanács ugyanakkor nem zárja ki, hogy ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, ha az alapfolyamatok ezt indokolják, de ez most nem látszik reálisnak – tette hozzá.

Matolcsy György szerint a Magyar Nemzeti Bank 24 hónapos kamatcsökkentési ciklusa az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést Magyarországon, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait 2012 nyara óta.

A kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól az ország, és a következő években 300 milliárd forinttal csökken az államadósság finanszírozási terhe - mondta még.

Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves infláció átlagos értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevően negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna – vélte.

Matolcsy György kiemelte: véget ért egy időszak, a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött. Magyarországon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos lazítási ciklusra és ilyen alacsony kamatszintre még nem volt példa a rendszerváltás óta, sőt, a globális jegybanki világban is alig van rá példa.

Emlékeztetett, hogy 2013-ra még a 2012-ben hivatalban lévő jegybanki vezetőség 203 milliárd forintos veszteséget vetített előre a jegybank mérlegében, az új vezetőség viszont "mérlegfordulatot" hajtott végre, a veszteség helyett nyereséget ért el.

Devizahiteles perek: akár a bankoknak is adnak szakmai támogatást

Balog Ádám, az MNB alelnöke egy újságíró kérdésére azt válaszolta a keddi sajtótájékoztatón: továbbra is az a jegybank álláspontja, hogy a devizahiteleseket megsegítő csomag első törvénye 700-900 milliárd forint körüli összegben terhelheti meg a magyarországi bankrendszert.

Arra a kérdésre, hogy az MNB a leendő perekben milyen szakmai segítséget nyújt akár a bankoknak, akár az állami intézményeknek, Matolcsy György kiemelte: az MNB a szakmai hátterére és adatbázisaira alapozva mind az állami intézményeknek, a bíróságoknak, de egyúttal a Magyar Bankszövetségnek, illetve egyedi banki kérésekre a hitelintézeteknek is megadja a szakmai támogatást.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?