Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy egyedülálló felnőttnek tavaly 87 510 forintra volt szüksége ahhoz, hogy megéljen, míg egy kétgyerekes családnak 253 779 forintra - derül ki a KSH pénteken kiadott, az MTI által azonban nem közölt Létminimum, 2013 című kiadványából. Az idén sem derült ki, hogy hányan élnek a létminimum alatt.
A KSH mintegy negyedszázada minden évben közli, hogy mennyi pénzre lenne szüksége egy átlagos felnőttnek, illetve családnak Magyarországon ahhoz, hogy megéljen: 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 510 forint volt a létminimum, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak 253 779 forintra volt szüksége, míg egy egyedülálló nyugdíjas 78 759 forintból tudott volna megélni.
A létminimum értéke 2012-höz képest minimálisan nőtt, akkor 85 960 forintra lett volna szüksége egy felnőttnek a megélhetéshez.
A KSH az élelmiszer-fogyasztás normatívájának meghatározásával, vagyis az élelmiszer-fogyasztás és az élelmiszerárak alakulásának figyelembevételével számolja ki a létminimumot, a számításaik szerint 2013-ban havonta 24 099 forint volt egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája.
Az Európai Unió szegénységre és kirekesztődésre vonatkozó összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Ennek során a tagországok az úgynevezett OECD2 ekvivalencia-skálát alkalmazva, a medián jövedelem 60 százalékában határozzák meg azt, hogy a jövedelmei alapján ki számít szegénynek. Ennek értéke 2012-ben 66 399 forint volt, az akkori adatok szerint 14 százalék élt ez alatt.
A minimálbér ma Magyarországon január elseje óta bruttóban kifejezve 101 500 forint, ez azonban nettóban mindössze 66 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.
Bár korábban a KSH a létminimumról szóló számításai mellett közzétette azt is, hogy hányan élnek a magyar társadalomban a létminimum alatt, már harmadik éve nem tartalmazza a jelentése az erre vonatkozó információkat. 2011-ben, amikor utolsó alkalommal tették ezt közzé, a 2010-re vonatkozó jelentésükben az állt, becsléseik szerint a magyar lakosság 37 százaléka kevesebbet keres, mint amennyi a létminimum összege. A 2011-es és 2012-es létminimum értékekről szóló anyag a KSH honlapján a Kiadványtárban jelenleg nincs is felsorolva, bár amúgy elérhetőek az interneten a keresőkből.
A Tárki 2013 májusában közzétett adatai szerint 2012-ben a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.
Tavaly, miután a Korózs Lajos MSZP-s politikus többször is kérdőre vonta a KSH-t, hogy miért nem közli a létminimum adatait, júliusban az adatok közlése után a szervezet határozottan visszautasította, hogy kormányzati nyomásra ne tette volna közzé hónapokig a 2012-es adatokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
