Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az OTP Bank pénteki éves rendes közgyűlésén részvényenként 145 forint osztalékról döntöttek. Az OTP az osztalék kifizetésére 40,6 milliárd forintot tett félre. Mivel a bank a saját részvényeire jutó osztalékot is kifizeti a részvényeseinek, ezért az OTP-papírok tulajdonosainak részvényenként várhatóan 147 forintot juttatnak. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a közgyűlésen egyebek mellett arról beszélt, hogy érdemes lesz óvatosan tartalékolniuk, de újabb felvásárlás is jöhet, például Romániában. Szerinte az elmúlt négy év legkárosabb intézkedése a végtörlesztés volt.
Az OTP-csoport tavalyi konszolidált adózás utáni nyeresége 64,1 milliárd forint volt.
Az anyabank mérleg szerinti tavalyi nyeresége 69,37 milliárd forint volt a magyar számviteli szabályoknak megfelelően.
Csány: érdemes tartalékolni, de újabb felvásárlás is lehet
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta: a csoport magyarországi alaptevékenységénél kedvező volt, hogy tavaly a portfólióromlás üteme tovább lassult, a kockázati költségek jelentősen mérséklődtek, és kedvezőbb lett a 90 napon túl késedelmesen törlesztett hitelek céltartalékkal fedezettsége is, amely éves szinten 3,3 százalékponttal 85,2 százalékra javult.
Csányi Sándor elmondta azt is: a bankcsoport tavaly 146 milliárd forint konszolidált korrigált és 64,1 milliárd forint számviteli nyereséget ért el, a két eredményszám közötti különbséget az egyszeri tételek indokolják, így a körülbelül 29 milliárd forintos magyarországi bankadó, a 13,2 milliárdos egyszeri tranzakciós illeték, az ukrán bank 37,2 milliárdos goodwill-leírása.
Tovább csökkentette az eredményt a 3,2 milliárd forintos versenyhivatali bírság, valamint az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba helyezése is, ami 5,5 milliárd forint rendkívüli adófizetést eredményezett. Az egyszeri korrekciós tételek összesen majdnem 82 milliárd forintra rúgtak 2013-ban.
Csányi Sándor kiemelte: a tőkemegfelelés terén kevés bank van Európában, amelynek az OTP-hez hasonló, 16 százalék az úgynevezett Core Tier 1 rátája. Hozzátette: az egyik ilyen kiemelkedő bank az OTP bolgár leánybankja.
Hangsúlyozta, hogy a bank a jövőben a tőkemegfelelési mutatóját nem akarja tovább növelni, viszont indokolt az orosz-ukrán konfliktus, a kormány devizahitelekkel szembeni várható intézkedéseinek hatása, a tőke- és likviditási szabályok változása, valamint az eszközminőség folyamatban lévő vizsgálata miatt az óvatos tartalékolás.
Csányi Sándor kiemelte: az esetleges akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek, de jövőre emelkedhet az osztalékalap, ha véget érnek a bizonytalanságok.
Szólt arról, hogy Horvátországban csütörtökön lezárult a csoport bankvásárlási tranzakciója, emellett Romániát említette olyan piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növekedni a bank.
Csányi Sándor szerint az elmúlt 4 év legkárosabb intézkedése volt a végtörlesztés. A bankoknak ez nagyon sokba került, miközben azokat támogatta, akiknek igazából nem jelentett gondot a hitelek törlesztése. Ezzel szemben a legfelelősebb lépésnek az árfolyamgátat nevezte, amibe az OTP ügyfeleinek 30 százaléka már belépett.
Csányi Sándor egy részvényes kérdésére azt válaszolta: az adósmentést az OTP már hamarabb kezdte, mint az állam, de az árfolyamgáthoz hasonló jó megoldást nem tudna a bank önmagától megalkotni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
