Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár a második Orbán-kormány alapjaiban szeretett volna átformálni több nagy állami rendszert, egyes esetekben inkább csak félkész munkáig jutottak, más területeken pedig félresiklott az átalakítás menete. Nyugdíjrendszer, öngondoskodás, közlekedés – a nagyobb területek közül csak egy pár, ahol nagy elánnal vágott bele a kormány az átalakításokba, ám nem mindig a korábban betervezett, megígért eredményt sikerült összehozni.
Nagy munka vár ránk – közölte Orbán Viktor kormányfő a parlamentben a 2010-es önkormányzati választások után. Az akkor már pár hónapja második ciklusát töltő miniszterelnök szót ejtett a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról, az állam gazdasági szerepének erősítéséről, a különadókról, a bürokrácia csökkentéséről, a BKV, Volán és MÁV átalakításáról, és utóbbi két cég holdingba szervezéséről.
A nagy rendszerek átalakításának ígéretével párhuzamosan a kormányfő még kormányra kerülése után nem sokkal 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagot is bejelentett – ennek egyike volt a házi pálinkafőzés szabadsága, melyet épp csütörtökön buktunk el az Európai Bíróságon –, ezekből sokat végig is vitt a kormány. Több pont itt is kapcsolatban áll a nagy állami rendszerek reformjával – például a bürokrácia csökkentése –, melyek közül viszont nem minden területen sikerült befejezni a megkezdett munkát. A változtatások végső eredményével lehet vitatkozni, az alábbiakban összeszedtük, hogy mely rendszereknél fogott bele a kormány reformba, és az hol akadt el.
Nyugdíjrendszer
A magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010-2011-es felszámolásakor azt ígérte a kormány, hogy egyéni számlás nyugdíjrendszert vezetnek be, ám ez végül fapados körülmények között indult: tulajdonképpen csak egy egyéni járulék-nyilvántartást vezettek be és a bevallott összegek (az adóhatóságtól vette át az állami nyugdíjfolyósító az adatokat) is csak a tavalyi év elejétől látszanak. Vagyis a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket nem írták jóvá, és ezt egy tavalyi jogszabályban is rögzítették, a korábbi befizetéseket tehát csak nyilván kell tartani a rendszerben.
Elvileg időközben már zajlik a rendszer továbbfejlesztése, tavalyi hírek szerint idén év végéig végezni kell az 1955–1959 között született korosztály adatainak feldolgozásával. A többiek majd csak ezután jöhetnek. Mindez ugyanakkor jelentős csúszást jelent: a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásának kezdete majdnem 4 évvel ezelőtt indult, idén év végére pedig a társadalomnak csak egy kisebb szelete rendelkezik majd érdemi információval arról, hogy eddig mennyi pénzt is rakott bele a rendszerbe. Amelyből az sem lehet világos az egyszeri felhasználó számára, hogy milyen módszerrel számítják ki nyugdíját és mennyi járandóságra is számíthat idősebb korára.
Öngondoskodás
A magán-nyugdíjpénztári rendszer beszántásával párhuzamosan a kormány deklarálta, hogy segíteni kívánja az öngondoskodást. Matolcsy György 2012 elején még nemzetgazdasági miniszterként úgy nyilatkozott, hogy a tb-rendszer tervezett átalakítása során kiemelt szerepet kaphatnak az önkéntes pénztárak, a felhalmozott megtakarítások ugyanis akár jelentősebb összeggel is kiegészíthetik az állami nyugdíjat. Mint a miniszter ekkora írta, a kormány nem akarja a szektort elsorvasztani, sőt, inkább a bennük rejlő lehetőségek további kiaknázása a cél.
Tavaly novemberi adatok szerint ugyanakkor minden idők legalacsonyabb taglétszámát mérték az önkéntes kasszáknál, és először fordult elő az, hogy a munkáltatói hozzájárulásokat a tagok befizetései meghaladták. E csökkenés annak ellenére történt, hogy az adókedvezmény igénybe vehető mértéke idénre ráadásul még kisebb mértékben nőtt is (ez vonatkozik az egészségpénztárra is), ám úgy tűnik, ennél nagyobb ösztönző kell ahhoz, hogy az emberek az önkéntes megtakarítási formákat válasszák. Megtakarításra ugyanakkor szükség lenne, mivel 2050-ben ránk szakadhat a nyugdíjplafon.
Közlekedés
A kormányzat a MÁV-val kapcsolatban ígért mélyreható változásokat, bele is kezdtek a reformokba, és sokáig kormánybiztos is felügyelte az átalakításokat. A vasúttársaságnál a szervezeti integráció ugyanakkor később indult a tervezettnél, az utazási kedvezményrendszer megnyirbálását (ez a BKV-ra és a Volánra is érvényes) – melyről 2012-ben volt szó igazán – nem lépte meg a kormány. Vagyis Magyarországon ma is még a népesség jelentős része utazik valamilyen kedvezmény igénybevételével, ugyanakkor a gyorsvonati pótjegy, és a Volánoknál a minőségi felár bevezetésével már egyfajta változást vezettek be az árképzések területén.
Népesedési program
A kormány tavaly kezdett bele egy átfogó demográfiai program megvalósításába, akkor állítólag 50 milliárdos összeget szántak erre a területre. A családi adókedvezményt idén kiterjesztették, így azok is igénybe tudják venni, akinek eddig nem volt annyi szja-juk, hogy abból teljesen ki tudják használni ezt a lehetőséget. Emellett bevezették a gyed extrát, illetve a gyes és a gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyerek egyéves kora után. Amennyiben a folyósítás ideje alatt testvér születik, a korábbi ellátások megmaradnak, így egy időben két gyesre vagy gyedre lesz jogosult az anyuka. Ezen túl a kormány bevezette a diplomás gyedet is, és negyedik intézkedésként azt, hogy a kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményeket vehetnek igénybe.
A folyamat főbb elemei még csak idén léptek életbe, így hatásukról még korai lehet nyilatkozni, mivel a kormány demográfiai programjának végrehajtása még csak az elején jár. Talán ez az a pont ugyanakkor, ahol a leginkább lehet arról beszélni, hogy a kormány már nekiállt végrehajtani a korábbi terveket, ám a kormányzati ciklus későbbi szakaszában történt indulás következtében a várt eredmények is később érkezhetnek.
Szocpol, gépkocsi-szocpol
Az utóbbi években szó volt arról, hogy bevezethetik a félszocpolt, illetve a gépkocsi szocpolt is. A félszocpol bevezetéséről idén kezdtek el keringeni hírek egy félreértés után, ám a fiatalok otthonteremtési támogatása nem ezt jelenti. A félszocpol amúgy szakértők szerint nem igazán oldaná meg az ingatlanpiac problémáit, leginkább abban segíthetne, hogy azok a családok, akiknek van lehetőségük vásárolni, például egy fél szobával nagyobb otthonba költözhessenek.
A kormány 2012-ben szemezett a gépkocsi-vásárlási szocpollal is, a kormány akkor a sokgyermekes családoknak adott volna ilyen támogatást, kifejezetten nagy autókra szánták a gépkocsi szocpolt. Az ötletből ugyanakkor nem lett semmi, a "négy kerék" megvalósítását több szakértő is értelmetlennek tartotta, szerintük nem ezzel kellene a családokat gépjárműhöz segíteni.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
