Matolcsyék veszteséget vártak, de végül nyereségük lett
Az előzetes adatok szerint 26,3 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábban előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett.
A jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonása nem vezetett a működési költségek növekedésére, ugyanakkor a beruházások terén az MNB megtakarítást ért el - közölte pénteken az MNB.
A 2012 decemberében kiadott jegybanki prognózis még 203 milliárd forintos veszteséget irányzott elő a tavalyi évre, az MNB szerint viszont "az új jegybanki vezetés a törvényben rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül kilenc hónap alatt elérte, hogy 2013-ban az MNB nyereségessé váljon, ezzel mentesüljön a költségvetés a veszteség megfizetésének terhe alól".
A jegybank éves eredményének kedvező alakulását az MNB szerint elsősorban az alapkamat-csökkentési ciklusnak köszönhető kamateredmény-javulás, valamint az árfolyamváltozásból származó realizált nyereség emelkedése magyarázza, a pénzügyi műveletekből származó eredmény ugyanakkor az előző évhez képest romlott.
A beruházásoknál úgy sikerült megtakarítást elérni, hogy a kiadások mérséklése az intézmény működésének színvonalát nem csökkentette - írta a jegybank. Az MNB beruházási terve 2013-ra 1156 millió forintot irányzott elő. Ehhez képest a tavaly megvalósult beruházások értéke a beruházási célú előleg-kifizetésekkel együtt 995 millió forintot tett ki, ami a tervezett összeg 86,1 százaléka.
A működési költségek tavalyi tényleges összege 14352 millió forintot tett ki, ami az MNB eredeti, önállót tervénél 18,5 százalékkal, az előző évi költségeinél pedig 23,2 százalékkal magasabb. Az eltérés elsősorban a 2013. október 1-jétől megvalósult MNB-PSZÁF integráció következménye. Ugyanakkor a két intézmény időarányosan kalkulált együttes tervénél az MNB tavalyi tényleges működési költsége 99 millió forinttal alacsonyabb volt - tették hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.