15 millióra bírságolták a körmendi takarékszövetkezet volt vezetőjét
Súlyos bírságot szabott ki a jegybank felügyelete a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet volt elnök-ügyvezetőjének.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott közleménye szerint 15 millió forint bírsággal sújtotta a végelszámolás alá került körmendi takarékszövetkezet volt elnök-ügyvezetőjét a vezető állású személyek felelősségére vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt.
Az MNB a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél lefolytatott átfogó vizsgálata 2014. január 23-án a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásával, s végelszámolás elrendelésével zárult. Az MNB a kialakult helyzet kapcsán megvizsgálta a B. I. G. monogramú vezető személyes felelősségét is, aki az igazgatóság elnökének és ügyvezető igazgatójának posztját töltötte be a takarékszövetkezetnél 2011. május 20-tól 2013. november 5-ig, vagyis a felügyeleti biztosok kirendeléséig.
A hitelintézeti törvény előírása szerint a pénzügyi intézmény igazgatóságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény működése során a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartsa.
A jegybank vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a takarékszövetkezet korábbi elnök-ügyvezetője a pénzügyi intézmény irányítása során nem a vezető állású személyektől elvárható- a fokozott szakmai követelményeknek megfelelő – gondossággal és szakértelemmel járt el.
Emiatt az MNB 15 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a korábbi elnök-ügyvezetőt. A szankció mértékének megállapításakor – amely a jogszabály szerint e tényállás esetében 100 ezer és 20 millió forint közötti összegű lehet –a jegybank a feltárt jogellenes cselekmények súlyát valamint azok számosságát mérlegelte.
Az MNB a takarékszövetkezetnél megállapított jogsértések kapcsán ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a nyomozó hatóságnál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.