Az államtitkár azt követően beszélt a témáról az MTI-nek, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban vezetésével a zsebszerződésekkel foglalkozó tárcaközi bizottság összegezte az elmúlt két évben végzett munka eredményeit.

Budai Gyula kitért arra: a testület szerdai ülésén számba vette azt a jogalkotási tevékenységet, amely megakadályozza a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését Magyarországon. A jogalkotási folyamatból kiemelte az új Büntető törvénykönyv azon cikkelyeit, amelyek tételesen büntetik a zsebszerződések megkötését, továbbá az új földforgalmi törvényt, amely szintén a földspekuláció gátja.

Külön kitért Nagy István, fideszes országgyűlési képviselő önálló törvényjavaslatára, amely már az Országgyűlés előtt van - és azt az államtitkár reményei szerint még februárban el is fogadhatják. Ez lehetővé tenné, hogy bírósági úton a zsebszerződésekkel érintett területek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek.

Emellett a Közigazgatási és Igazságügyi, valamint a Belügyminisztérium, továbbá a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Parkok és az NFA képviselői tájékoztatták a jelenlévőket, hogy a hatályos jogszabályok alapján milyen lépések tehetők meg a termőföld spekuláció letörésére. Példaként hozta annak a biztonsági matricának a bevezetését, amely szavatolja az állami jóváhagyást a termőföld adásvételekor. Ez biztosítja, hogy május 1. után a zsebszerződéseket ne lehessen benyújtani a földhivatalokhoz - mondta Budai Gyula.

Sokkal könnyebb lenne a helyzet ezen a területen, ha 2002-ben a Medgyessy kormány nem szüntette volna meg azt a zsebszerződéseket vizsgáló bizottságot, amelynek az lett volna a feladata, hogy ezeket a szabályellenes jogügyleteket feltárja - hangsúlyozta.

Budai Gyula kitért rá, hogy a testület foglalkozott az osztrák gazdálkodók által kötött zsebszerződésekre vonatkozó jogi problémákkal is. Ezek közül kiemelte a haszonélvezeti joggal való visszaélés lehetőségét, szavai szerint ezzel a jogintézménnyel szerették volna az osztrák gazdák legalizálni a magyar termőföld tulajdonjogának megszerzését.  

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tulajdon alkotmányos alapjog, a haszonélvezeti jog pedig nem az. A haszonélvezeti jogot azért kötötték ki a szóban forgó szerződésekben, hogy így színleljék a tulajdon átruházást. Azzal pedig, hogy jogilag egyértelművé vált: a haszonélvezeti jog csak közeli hozzátartozók között alkalmazható jogelv a gondok további megoldásának irányát is kijelölte Magyarország ezen a területen - mondta Budai Gyula.