Gazdaság hvg.hu 2014. január. 16. 12:35

Lázár: Paks II. nem üzleti alapú megállapodás

Az elmúlt 40 év legjobb üzletének nevezte a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozóján kötött, új paksi atomerőmű építéséről szóló megállapodást. Lázár János azt mondta, azért nem kellett tendereztetni, mert államközi szerződést kötöttek, és erről időben tájékoztatták Brüsszelt is. Az új kormányzati varázsszó: kapacitásfenntartás.

Semmilyen formában nem tevődik át az áram árára az a hitelköltség, amiből az új atomerőmű épül, mert a 10 milliárd eurót a magyar állam veszi fel, és ő is fizeti majd vissza – lényegében ezt magyarázta el többször is Lázár János azon a sajtótájékoztatón, melyen a kedden, Moszkvában megkötött magyar–orosz államközi szerződésről tartott.

Már februárban rábólinthat a parlament 

Lázár szerint a jelenlegi kormány 2013 januárja óta működik együtt az ügyben Oroszországgal, és augusztus óta öt témában – két nemzetközi megállapodás előkészítésében és három szerződésében – eljutottak a mindkét fél számára kedvezőnek és elfogadhatónak tekinthető állapothoz. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a témában eddig megjelent minden cikket pontosítva azt mondta: a szerződést a Roszatom vezetője és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá, és az eseményen – annak súlyának megfelelően – csak jelen volt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Egyben kiemelte: reményei szerint a kormány jövő szerdán tárgyal a paksi egyezségről, és az államközi szerződéshez a jóváhagyást még februárban megkapják a parlamenttől.

Voilá!
MTI / Soós Lajos

Az államtitkár hozzátette: a kormányt a 2009-ben – tehát még az előző kabinet idején – az Országgyűlés által nagy többséggel megszavazott határozat arra jogosította föl, hogy a hazai atomenergia-termelésben a bővítést előkészítse. A megállapodáson túl még folyamatban van az ügy pénzügyi tárgyalása, de Lázár szerint ez is már a végéhez közeledik, és reményei szerint a parlament ezt a megállapodást is támogatni fogja.

Ami a 10 milliárd eurós  hitelt illeti, ennek a technikai feltételeit már letárgyalták, és az államtitkár megerősítette: azt a piaci kamatozásnál kedvezőbb feltételekkel kapjuk. „Az elmúlt 40 esztendő legjobb üzletét kötheti a kormány, mert 30 éves futamidőre, kedvező kamatozású hitel felvételével olyan beruházást hajthat végre, amivel Magyarország – az olcsó áram biztosításának köszönhetően – Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet” – magyarázta az államtitkár. Lázár szerit ráadásul maga a beruházás nemcsak 10 ezer új munkahelyet generál majd (mivel a magyar cégek beszállítói részesedése az üzletből 40 százalékos lehet), hanem legalább 3 milliárd eurónyi megrendelést is jelent majd, és további 1 milliárd euró kerülhet adó formájában az államkasszába.

2*1200 MW = kapacitásfenntartás

A kormányközi megállapodás lényege, hogy Pakson 2x1200 MW kapacitású új atomerőművi blokkot épít a Roszatom. „Kapacitásfenntartás a célunk, amit a 2032–2037 között leállítandó jelenlegi reaktorok pótlására kell megépíteni” – mondta Lázár János. Hozzátette: az a kormány célja, hogy a magyar áram olcsó maradjon, aminek „az egyik biztos módja az, hogy nem zárjuk be Paksot 2032 után.”

Ezek állanak a Putyin-Orbán megállapodás hátterében:

Paks II.: Gyurcsány pálfordulásától Orbán nagy üzletéig

Orbán-Putyin: az oroszok bővítik Paksot

Orbán bemegy a spájzba az oroszokért?
Putyin 14 milliárd dollárja megnyerte Orbán szövetségét
Fidesz-holdudvarból érkezett a Roszatom magyar képviselője
"Éppen puccs van" - Orbán 2008-ban egy orosz szerződésről

Az államtitkár elmondta, hogy a kormányzat távlatosan – 40 százalék megújuló és/vagy importáram mellett – 55-60 százalék atomenergia jelenlétét tartja kívánatosnak. "Ebben az esetben is importfüggők leszünk, de az arányok nem lesznek a jelenlegi, 70 százalékhoz mérhetők.”

A sajtóban több helyen is megkérdőjelezett brüsszeli jóváhagyással kapcsolatban Lázár János elmondta: saját maga tagja volt annak a delegációnak, mely 2013. november 26-án felkereste az uniós energiaügyi főigazgatóságot, ahol egész napos munkamegbeszélést tartottak, és részletesen tájékoztatták a hivatalt a helyzetről. Decemberben notifikációs céllal a szerződéstervezetet Brüsszelnek bemutatták, de onnan azzal kapcsolatban semmilyen kifogást nem támasztottak. Az uniós hivatalnak rendelkezésre álló 30 napos határidő lejárta után – az államtitkár elmondása szerint – kaptak ugyan egy levelet, de abban (2014. január 14-én) arról tájékoztatták, hogy hivatalosan nincs kifogás a magyar–orosz szerződéskötés ellen.

„Természetesen folyamatos egyeztetésre van szükség a továbbiakban ahhoz, hogy az épülő blokkok mindenben megfeleljenek az összes uniós követelményeknek. Az is természetes, hogy a Roszatomnak az építkezés során be kell tartania minden uniós és magyar jogszabályt is” – mondta Lázár János.

Csak az oroszok

Az mindent eldöntő tényező volt a kérdésben az államtitkár szerint, hogy az oroszok az egyedüliek, akik 10 milliárd eurós hitelt a piaci kamatozás alatt képesek finanszírozni. „Olyan hitelkonstrukció nincs is a piacon, hogy valaki 32 évre ekkora, euróalapú hitelt vehessen fel. Egyébként Magyarország 5,6 százalékos kamattal jutnak hitelhez, de rövidebb futamidővel. Ehhez képest az orosz ajánlat kedvezőbb” – mondta Lázár János.

Az orosz hitel részletekben, a beruházás üteméhez igazítottan érkezik majd, és Lázár János megerősítette: a törekvés az, hogy a magyar önrészt csak a végén kelljen betenni. Kérdésre az államtitkár elmondta, az ügylethez az alaptörvényt nem kell módosítani, és tagadta, hogy bármiféle titkos záradéka volna a megállapodásnak.

Újságírói kérdése, mely szerint, ha a beruházási költség és a hitel költségei a termék árában nem jelennek meg, akkor az nem tekinthető-e burkolt állami támogatásnak, Lázár János azt mondta: ha az állami hitelfelvételből beruházás készül, nem minősülhet tiltott állami támogatásnak. De ez ügyben állnak minden vizsgálat és brüsszeli kérdés elé.

zöldhasú
Hirdetés
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz 2024. december. 22. 20:00

"Mi csak a gyümölcs ízét tudjuk megőrizni": a magyar szörpforradalom egyik bölcsőjében jártunk

Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.