Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újabb rezsicsökkentést lengetett be Rogán Antal, és esélyes, hogy ez már választások előtt meg is valósul. Gyanús azonban, hogy van-e még további mozgástér az árakban, és nagy kérdés, megéri-e a további költségvetési és nemzetgazdasági veszteség.
Rogán Antal belengette az újabb rezsicsökkentést, hasonlóan Fónagy Jánoshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárához, aki kedden beszélt az újabb árcsökkentésről. A Fidesz frakcióvezetőjének szerda esti Facebook-bejegyzése szerint ismét ülésezett a harmadik rezsicsökkentést előkészítő munkacsoport, s "közel vagyunk a megoldáshoz, jövő hétre véglegesítjük a frakcióülésre készülő javaslatokat". A terv szerint ugyanis a január 24-i frakcióülésen döntenének ezekről, így könnyen elképzelhető, hogy akár már a választások előtt lesz egy újabb rezsicsökkentési hullám.
Azt azonban, hogy milyen megoldással állnak elő, még nem tudni. Rogán szerint a villamos energia és a gáz ára a magyar családok keresetéhez képest még mindig az európai átlag felett van, de azt is mondta decemberben, hogy a rezsi olyan elemeit is vizsgálják, amelyekkel korábban nem foglalkoztak.
| Itt tartunk |
A kormány 2013-ban három lépcsőben csökkentette a rezsit. Tavaly év elejétől 10 százalékkal csökkent a lakossági földgáz, villamos energia és távhő ára a 2012 végén érvényes árhoz képest. Ezt júliusban követte a második kör, amikor 2013 januárjához képest 10 százalékkal csökkentek a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjak, és ugyanennyivel lett olcsóbb a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is (utóbbi szolgáltatásért a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók). Tavaly novemberben következett a rezsicsökkentés 3.0, amikor további 11,1 százalékkal csökkentek a lakossági gáz-, áram- és távhőárak (így jött ki az újabb 10 százalékos csökkenés a 2012 végi árakhoz képest). A novemberi csökkentéssel a társasházak jelentős részében a közös használatú helyiségek után fizetendő energiadíjak (elsősorban az áramár) is 20 százalékkal mérséklődtek. |
Van-e még ekkora mozgástér?
Az újabb rezsicsökkentés mértékéről tehát, és hogy mely elemek tartoznak majd az újabb csökkentési körbe, még nem sokat tudni. Ha az eddigi nyilatkozatokra támaszkodunk, elképzelhető, hogy a harmadik hullámban további 10 százalékkal csökken a gáz, az áram, és esetleg a távhő ára, azt azonban szintén nem tudjuk még, milyen konstrukcióban próbálja ezt elérni a kormány.
Az egyik fő kérdés továbbra is az, milyen szerepe van ebben az egész történetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH), és valóban felmérte-e, hogy összesen 30 százalékkal csökkenthetőek az energiaárak? – reagált Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. Ha igen, akkor ezt a hivatalnak szakmai alapon kellene kezdeményeznie, hiszen pontosan az a feladata, hogy – a fogyasztók védelme érdekében – folyamatosan vizsgálja a szolgáltatók költségeinek alakulását, és ennek alapján határozza meg a szolgáltatásuk árát.
Arról azonban eltérnek a szakmai vélemények, hogy lehetnek-e 30 százalékkal olcsóbb a lakossági energia a 2012-es árakhoz képest. Az igaz, hogy a korábbi években nem alakult ki verseny az energiaszolgáltatók között, így valamennyi mozgástér volt lefele a közműszolgáltatások árában, "kétséges azonban, hogy ekkora lauf lenne még az energiaszolgáltatások árában” – mondta az Energiaklub igazgatója.
Minden jel arra mutat azonban, hogy az energiahivatalnak nincs meghatározó szerepe, és csak végrehajtója a miniszterelnök/Fidesz politikai akaratának. Ez így azonban szociális intézkedés, amit teljesen másképp kellene kezelnie a kormánynak az Energiaklub igazgatója szerint. Úgy véli, ha a kormány úgy látja, hogy az energiaszolgáltatások ára nem felel meg a társadalom teherbíró képességének, akkor ezt a szociális intézkedést nem az egész társadalomra kellene szétkenni, hanem differenciáltan kellene kedvezményben részesíteni azokat, akik valóban rászorulnak. A társadalom jelentős része ugyanis eddig is ki tudta fizetni az energiaszolgáltatások árát.
A rezsicsökkentés azt a kérdést is felveti, mely szerint ha a miniszterelnöknek kell felhívnia az energiahivatal figyelmét arra, hogy 30 százalékkal csökkenthető az energiaszolgáltatások ára, akkor az energiahivatal szakemberei nem jól végezték a dolgukat. Annak pedig elvileg jogi problémákat kellene felvetnie, ha eddig is tudták, hogy van ekkora mozgástér az árakban lefelé, de nem szóltak.
Megéri?
Az amúgy csak a rezsicsökkentés könnyen és jól kommunikálható oldala, hogy eddig 230-240 milliárd forintot hagyott a lakosságnál. A gazdaság egészét tekintve azonban jelentős, és döntő részben valószínűleg felesleges veszteségeket okoz. Más kérdés, hogy azt, mekkora is ez a veszteség, nagyon nehéz megbecsülni.
Ha a költségvetést nézzük, a 30 százalékos rezsicsökkentés miatt összesen közel 100 milliárd áfa is kieshet. Ez már komoly tétel, amit más adókkal (illetve azok emelésével) tud csak pótolni a kormány (mivel az állami kiadások csökkentése nem erőssége sem a jelenlegi, sem az előző kormányoknak).
További probléma, hogy a lakossági rezsicsökkentést a szolgáltatóknak át kell hárítaniuk az ipari fogyasztókra, vagyis a cégekre. Emiatt romlik a cégek versenyképessége, ami munkahelyek elvesztésével jár maguknál a cégeknél és beszállítóiknál is (például azért, mert az energiaszolgáltatók visszafogják a karbantartásokat, ami a nekik dolgozó cégeknél vezet leépítéshez).
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
