Így számítják ki a nyugdíjat 2014-ben
2014-ben is a nettó átlagkeresettől és a szolgálati időtől függ, mekkora nyugdíjat számítanak ki a nyugdíjba vonulóknak.
A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél 2014. január 1-jétől továbbra is a kereset nettó értékét kell figyelembe venni, alapvető változtatások nem lesznek – írja az Adózóna. A portál összefoglalója szerint az öregségi nyugdíj összege változatlanul az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százaléka.
A nyugdíjmérték skála
- 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
- 25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
- 26 év szolgálati időtől (64 százalék)
- 36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
- 37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
- 40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,
és minden további évben 2-2 százalékkal növekszik, azonban a havi átlagkeresetnél (100 százalék - 50 év) több nem lehet, azaz 50 év szolgálati időnél eléri a 100 százalékot. Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél (a nyugdíjminimum összege 2009. január 1-jétől változatlanul 28 500 forint, emelése a kormány hatáskörében van).
További részleteket az Adózónán olvashat.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.