2013. december. 24. 09:50 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 24. 09:31 Gazdaság

Szerencsejáték függő? A kormány kíváncsi a személyes adataira

A nemzetgazdasági tárca elkészítette a szerencsejáték-törvény újabb, "játékosvédelmi célú" módosítását - írja a Népszava a birtokába került tervezetre hivatkozva.

A lap keddi számában közölt cikk szerint létrehoznának egy adatbázist, amelynek alapján kitiltanák a valódi és a virtuális, netes kaszinókból a kóros játékfüggőket, ám csak a ritka önbevallás és a még ritkább bírósági eltiltás esetén. Eközben a prevencióra, kampányokra egy forintot sem szánnak - tették hozzá. Az előterjesztés célja a játékosvédelem, vagyis a szerencsejáték-függők - számukat az iparági becslések 200 ezer fő közelébe teszik - táborának csökkentése. A mellékelt hatásvizsgálati lapon az előterjesztést a "távszerencsejáték bevezetése és a játékkaszinók számának tervezett növelése miatti megelőző intézkedéssel" indokolták.

A nyerőgépek szinte teljes körű tavaly őszi betiltása után megszüntetett, ingyenesen hívható "zöld számot" ismét bevezetnék, ám azt a korábbi gyakorlattól eltérően nem kellene minden játékautomatán feltüntetni, hanem a tervezet szerint elég az állami adóhatóság honlapján, illetve a játéktermekben - távszerencsejáték esetén a honlapon - egy helyen közzétenni. A kóros játékszenvedéllyel küzdők a tervezet szerint felkerülnek egy, az adóhatóság által vezetett listára, ami egyúttal a kitiltásukat jelenti a szerencsejátékban való részvételből. A kizárás alapesetben 90 napra szólna. A kitiltást megszegő szerencsejáték-szervezőket a NAV 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírsággal sújthatná, engedélyüket pedig akár 3 évre is felfüggeszthetné - ismerteti az újság a birtokába került tervezet alapján.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?