Ezt kell tenni, hogy csökkenjen a munkanélküliség
Mit tegyünk, ha csökkenteni szeretnénk a munkanélküliséget? Gerjesszünk inflációt, gyengítsük a pénzünket, vagy pumpáljunk új hiteleket? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A munkanélküliség korunk egyik legégetőbb gazdasági problémája, különösen itt Európában, ahol nem ritkák a 20 százalék fölötti értékek sem. A nagy kérdés az, hogy mit tehet a gazdaságpolitika annak érdekében, hogy csökkentse a munkanélküliséget. Pörgesse fel az inflációt, csökkentve ezzel a reálbéreket? Gyengítse a devizát, bízva abban, hogy az exportszektor felpörgése munkahelyeket hoz létre? Támogassa a hitelezést, ami új vállalkozásokat és így munkahelyteremtést ígér? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Közgazdász kutatók – Guillermo Calvo, Fabrizio Coricelli, Pablo Ottonello – egy tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy ez a három gazdaságpolitikai eszköz – infláció felpörgetése, devizaleértékelés, hitelkínálat növelés – sikeresen alkalmazható-e a munkanélküliség csökkentése érdekében. A vizsgálatok a feltörekvő piacokra irányultak, így Magyarország is szerepel a mintavételben. Az eredmények néhol igencsak meglepőek.
Az infláció felpörgetése például kimutathatóan csökkenti a munkanélküliséget, elsősorban azért, mert az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbéreket, vagyis a vállalatoknak relatíve olcsóbbá válik a munkaerő. Logikus, ha a reálbérek csökkennek, a munka ára csökken, akkor az iránta jelentkező kereslet emelkedik. A hazai deviza leértékelése, és az exportszektor fellendülése ugyanakkor csalóka, önmagában ez az eszköz ugyanis nem csökkenti kimutathatóan a munkanélküliséget. Abban az esetben viszont igen, ha a deviza leértékelése felpörgeti az inflációt, vagyis a fókusz itt ismét az infláción és a reálbéreken van. A harmadik eszköz, a hitelezés felpörgetése viszont megint csak alkalmas a munkanélküliség csökkentésére. A kutatók itt tanácsot is adnak: a bankszektort érdemes megszabadítani a veszteségektől és a rossz hitelektől, a nemzetközi szervezetek segítségül hívása pedig ugyancsak hasznos lehet, ami megnyugtatóan hat a befektetőkre és csökkenti a nagymértékű tőkekivonás veszélyét.
Mit kell tehát tennie – a tanulmány alapján – egy feltörekvő országnak, hogy csökkentse a munkanélküliséget? Engednie kell felpörögni az inflációt, ha ezt elősegíti, akkor gyengítheti a hazai devizát, engednie kell, hogy a reálbérek csökkenjenek, és végül gondoskodnia kell arról, hogy a hitelállomány növekedjen, illetve érdemes a nemzetközi szervezetek támogatását is (és megnyugtató méretű devizatartalékot képezni) megnyerni a külföldi befektetők megnyugtatásához.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.