A görög adósság mértéke változatlan probléma, melyet a görögök most úgy enyhítenének, hogy az első európai hitelcsomag futamidejének meghosszabbítását kérik. - írja a zeit.de. Az első hitelkeretmegállapodás 52,9 milliárd euró keretösszegű volt, melyhez kétoldali megállapodásokon keresztül jutott hozzá Görögország, amiket az egyes hitelező államokkal kötött. Ezeknek a hiteleknek az átlagos futamideje 30 év volt, amit Görögország most 50 évre hosszabbítana meg.

Jogilag ez nem lenne adósságleírás, viszont a görögökön lévő nyomást enyhítené: különösen, ami az állam működésének finanszírozhatóságát illeti. Görögország fenntarthatóbb költségvetési politikát tudna folytatni, kevésbé lennének kockázatosak a papírjai, így vissza tudnának térni a kötvénypiacra, és az elnyújtott futamidő alatt az infláció is megtenné hatását - a kötelezettségek jelentős része elinflálódna. A másik oldalon viszont az euróállamoknak ez plusz pénzbe kerülne: egész pontosan le kellene mondaniuk bizonyos kamatbevételről, és ha a kölcsönt ők is kölcsönből fedezték, plusz kötelezettségvállalásra kényszerülnek.

AP

A görögökkel szembeni követelések futamidő függvényében történő készpénzértékváltozásának két kieli közgazdászprofesszor számolt utána: feltételezve, hogy a futamidő lejárta után a kasmatszint Görögországban és a többi euróországban megegyezik, akkor a hitelezők 7,5 milliárd euró kamattól esnek el. Ha a görög kamat két százalékkal magasabb lesz, akkor 13,5 milliárdtól - ma ez utóbbi tűnik reálisabb szcenáriónak.

Az, hogy a görög adóssággal valamit kezdeni kell, elég világos. Legutóbb Soros György, magyar származású amerikai milliárdos mondta, hogy az adósságot le kéne felejteni. Az európai mentőalap (ESM) vezetője is utalt arra, hogy a görögök magas adósságszintjét alacsony kamatokkal és hosszú futamidővel fenntarthatóbbá lehetne tenni.