A parlamentnek benyújtott 2014 évi költségvetési törvény törványjavaslatában az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat tárgyaló fejezet (XLIII. fejezet) egyik sorában a bevételi oldalt növelő, 120 milliárd forintos tétel szerepel. A "Frekvencia használati jog értékesítéséből származó bevétel" leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az államkassza a Nemzeti Média –és Hírközlési Hatóság (NMHH) kezelésében még rendelkezésre álló és értékesíthető frekvenciaszeletekből jövőre ekkora bevételre számít.

Túlárazott, túlértékelt a még eladható frekvenciamix – állítja egy, a piaci folyamatokra aprólékosan is rálátó forrás. Elmondása szerint alapvetően az ennek a magyarázata, hogy az NMHH épp csak néhány hete szedett be 100 milliárd forintot a három hazai mobilcégtől, mert a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone 2022-ig előre, egyben kifizette a már használt szolgáltatási „területeik” és az utóbbi évek frekvenciaaukcióin számukra megítélt szeletek árát. A cégek jövőre 30-40 milliárd forintos koncessziós jog vásárlással egészen biztosan nem terveznek, sőt, az is kétséges, hogy erre közép távon lehet-e majd számítani.

Túry Gergely

Az NMHH kezében elvileg ugyan  van még egy teljes mobilcégnyi működési tartományt lefedő pakk, de abból a legnagyobb részt jelentő (a televíziózás digitális átállásával felszabadult) 800 MHz-es frekvenciasáv jelenti, ennek értéke azonban nagységrendekkel kisebb, mint a tervezett bevétel. A többi, 900, 1800, 2100 MHz-es „piaci maradék” (illetve a majdan belakásra váró 2600 MHz-es tartomány) reális értéke pedig még a 800 MHz-es csomaghoz sem mérhető.

Pápai Zoltán, az Infrapont Gazdasági Tanácsadó Kft. vezetője ennél óvatosabban fogalmaz: „a 120 milliárdos terv túlzott kormányzati várakozásokat tükröz”. A mobiltelefon piaci árstruktúrában és a negyedik mobilszolgáltató hazai létjogosultságával kapcsolatban is kutató Infrapontnál úgy látják: mivel a három hazai mobilszolgáltató nemrég kiköltekezett, a 120 milliárdos bevételi szint eléréséhez legfeljebb valamilyen értékesítési trükkel lehet közelebb jutni. Például extrémhosszú időtartamú koncessziós jogról meghirdetett versenytárgyalással. Pápai Zoltán szerint ez ugyan lehetne akár egy stratégiai játék része is, de ahhoz vélhetően így sem elegendő, hogy egy újabb - akár piaci, akár állami - szereplőnek helyet szorítsanak vele a mobilpiacon.

Ráadásul, ha lesz is negyedik szereplő, azt valószínűleg éppen az államnak kell majd különböző kedvezményekkek helyzetbe hoznia ahhoz, hogy a már bebetonozott piaci trió ellenében segítse annak működését. Ha viszont nem lesz új színre lépő, akkor a meglévők nem fognak ennyit költeni. Pápai Zoltán szerint a bevételi plafonhoz "az alulról 80, esetleg 100 milliárd forintot közelítő összeget" tekinthető, de a szakértő szerint ezt is csak némi fantáziával tudja csak elképzelni.