Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
400 ezer euró kártérítésre perlik azt a magyar húsipari vállalkozást, melynek munkavállalói három hónapon át Németország egyik legnagyobb húsipari üzemében dolgoztak, és hiába várják, hogy kifizessék őket. A húsüzemmel szerződést kötött német tulajdonú fővállalkozó állítja: a magyarok hibás teljesítése miatt ennyi bevételtől estek el, mert a húsüzem felmondta a velük kötött szerződést. A magyar cég szerint arról van szó, hogy a fővállalkozó egyszerűen nem akarja kifizetni azt, ami a szerződés szerint jár. Sőt, már a kontraktus megkötése idején is tisztában volt azzal, hogy nem fog fizetni, ezért ők is feljelentést tettek csalás és sikkasztás gyanújával. A hvg.hu tovább követi a német húsipar kelet-európai vendégmunkásokat érintő anomáliáit.
„Sorra kapjuk az idézéseket a bíróságtól. Egyre több munkavállalónk jelent fel minket, mert nem fizetjük ki őket, és legalább a bérgarancia-alapból a pénzükhöz szeretnének jutni. Igazuk van, de nem tudunk mit tenni. Ellehetetlenültünk, mert nem kapjuk meg azt az 54 milliót, ami a szerződés szerint jár nekünk. Ezért ügyvédünk útján feljelentettük a Gante és Pairan Kft.-t csalás és sikkasztás gyanújával” – mondta a hvg.hu-nak annak a Symplex-Pro Kft.-nek a képviselője, amely az említett, német tulajdonú cég alvállalkozójaként disznóhús-feldolgozást vállalt Németország egyik legnagyobb húsüzemének, a Müller Fleisch GmbH-nak a pforzheimi üzemében.
A Symplex-Pro Kft., úgy tűnik, egyik kárvallottja azoknak az eseteknek, amikor a túlnyomórészt kelet-európai munkavállalók egyáltalán nem vagy csak töredékesen kapják meg az elvégzett munkáért a díjazásukat. Pedig a húsipari üzemekben sokszor napi 16-20 órát dolgoznak a hentesek, a munkaeszközök használatáért, a lakhatás biztosításáért a tényleges piaci árnál magasabb költségeket vonnak le tőlük, és a német törvények szerint járó egészségügyi-szociális támogatásokat sem az érintettek élvezik. A fővállalkozók – lényegében munkaerő-közvetítők, mivel a húsfeldolgozás nem tartozik a tevékenységi körükbe – közbeiktatásával a húsüzemek rugalmasan dolgoztathatnak, és nem törődnek azzal, hogy hogyan fizetik ki a gyakorta cserélődő munkásokat.
Visszamenőleg áttérnének
A Symplex-Pro Kft. esete annyiban különleges, hogy a hentesek nem közvetlenül a húsüzem fővállalkozójával szerződtek le, hanem velük: ők toboroztak, szerezték be az engedélyeket, fizették a dolgozók után a járadékokat, vállaltak felelősséget a teljesítésre stb. –, és nekik kellene kifizetniük a hentesek bérét. A Symplex-Pro Kft. ügyvezetője szerint az alvállalkozói szerződésük – melybe a hvg.hu is betekintést nyert – egyértelműen fogalmaz: az első három hónapban a teljesített munkaórák alapján számlázhattak volna, a húsipari szakmunkások szakmai minősítése szerint 18, 17 és 13 eurós óradíjat. „Mi is ennek megfelelően állapítottuk meg a hentesek bérét: 7 és 10 euró között óránként.” A szerződés értelmében az első három hónap után tárgyalták volna újra a feltételeket, és álltak volna át teljesítménybérezésre.
„Áprilisban 11 fővel mentünk ki Pforzheimba, a csapat május végére érte el a maximális létszámát, 54 főt. Az első két hónapban az volt a furcsa, hogy bár egyre több embert kértek, alig volt munka: többször előfordult, hogy nem is tudott mindenki bemenni az üzembe, mert nem volt szükség annyi hentesre, máskor pedig napi 2-6 órát dolgoztak” – mondta a hvg.hu-nak a Symplex-Pro Kft. ügyvezetője, Takács Mihály. Júniusban – amikor elmentek az üzemben dolgozó lengyelek – viszont jött a munka csőstül. A csapat napi 16-18 órát dolgozott. Az első hét után a Gante és Pairan Kft. ügyvezetője, Karl Miller közölte az alvállalkozóval, hogy visszamenőleg áttérnének teljesítményelszámolásra.
Takács elmondása szerint csak ekkor derült ki a számukra, hogy a norma 11 főnek (ennyien dolgoztak egy szalagnál) napi 2000 darab comb és 4000 darab karaj elkészítése, amiért a Gante és Pairan Kft. 3700 eurót kapott. „Egyből tudtuk, hogy baj van, mert a szerződésünk szerint a felduzzasztott létszám és a ledolgozott munkaórák alapján nekünk legalább napi 6,5-7 ezer euró járt volna. Még csak ennek a költségnek a fedezete sem jött be a Gante és Pairan Kft.-nek, nemhogy a jutalékuk. Mivel nekünk is szerződésünk volt a munkavállalókkal az első három hónapra, eszünk ágában sem volt visszamenőlegesen módosítani a szerződésen. A három hónap letelte után azonban készek lettünk volna újratárgyalni a feltételeket” – mondta az ügyvezető, aki elmondta, hogy nekik korábban fogalmuk se volt, hogy mi a norma. Megcsinálták azt, amit eléjük tettek.
Hibás teljesítés
A Symplex-Pro Kft. ügyvédje, Horváth László a hvg.hu-nak elmondta: a Gante és Pairan Kft. már a szerződéskötéskor pontosan tisztában lehetett azzal, hogy nem fogja megfizetni a vállalkozói díjat, mert a megrendelőtől kapott díjazás mértéke ezt nem tette lehetővé. Azt, hogy rosszhiszeműen jártak el, szerinte az is igazolja, hogy a cég százszázalékos tulajdonosa, a Gante és Pairan Invest GmbH a cég ügyvezetőjét már elbocsátotta, a cég tevékenységét pedig megszünteti. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás cégjogi szempontból működésképtelenné válik, innen pedig pénzre aligha számíthatnak. Ezért közvetlenül a német tulajdonostól várják az őket megillető pénz kifizetését.
Húsmaffia: amiről nem szívesen beszélnek – hogyan szerveződik, és mi teszi lehetővé a német húsmaffia működését?
A húsipari kizsákmányolás fellegvárában jártunk – alsó-szászországi riport Németország "húsos fazekáról"
2 cikkben foglalkoztunk már a Sypmlex-Pro Kft. esetével is:
"Húsz órát is kellett dolgozni, miután a lengyelek hazamentek", "300 euró maradt 50 munkás kétheti bérére"
A Gante és Pairan GmbH ügyvédje, Peter Koblenz nem tagadja, hogy a magyarországi leány bezár, de szerinte ennek épp az az oka, hogy a Symplex-Pro Kft. nem teljesítette a szerződéses kötelezettségeit, többszöri figyelmeztetés dacára sem hozta az elvárt üzemi normát, aminek következtében a Müller Fleisch GmbH június 20-án – három nappal a kifutása előtt – felmondta a Gante és Pairan-nal kötött szerződést. „A Symplex-Pro Kft. a magatartásával 400 ezer euró kárt okozott: ekkora haszna lett volna a Gante és Pairan Kft.-nek a teljesítés után, amit kártérítési perben a céggel szemben érvényesíteni is fogunk” – mondta az ügyvéd, aki szerint a Gante és Pairan többször figyelmeztette a hibás teljesítés miatt az alvállalkozót, de nem történt változás. Ezen kívül elmondása szerint higiéniai, valamint minőségi problémák is voltak, amiről fotókat is bemutatott illusztrációként. Azt viszont tagadta, hogy a Symplex-Pro Kft. ne lett volna tisztában azzal, hogy mik az elvárások.
Nincs meg a norma napi 20 órában
Az ügyvéd elmondása szerint a Gante és Pairan Kft. a Müller Fleisch GmbH-tól mindössze 23 ezer eurót kapott eddig, ezzel szemben kifizetett közel 23 millió forintot – ez utóbbit Takács tagadta, szerinte a bankkivonatok igazolják, hogy máig csak 9,9 milliót utaltak a részükre. Takács azt is tagadta, hogy a Symplex-Pro Kft. nem teljesítette a normát. Az elvárásokról csak június első hetében szereztek tudomást, amikor a cég vezető képviselőjét beengedték az üzembe: az elmondása szerint a sertéscomb-szalag normája "takkra megvolt", karajból 3787 darabot csinált a műszak, ugyanakkor a vitatott napon elkészítettek 1180 császárt és 780 tarját. Utána pedig mindig megvolt a norma. Az, hogy nem lett volna meg, már csak azért is furcsállotta, mert napi 16-20 órát dolgoztak ennek érdekében.
A higiéniai előírások megszegéséről Takács azt mondta, hogy egy esetben azért büntették meg őket, mert három darab használt munkaruhát a tiszta ruhák kosarába dobtak ki a dolgozók, egyszer pedig nem megfelelően tisztították ki a késtartó kosarat. Egyszer volt minőségi kifogás, amikor a csontokon maradt hús – de ezt kijavították. Ezek a hibák szerinte aránytalanul kicsik ahhoz képest, hogy a szerződés szerint júniusra járó 196 ezer eurót nem akarják nekik kifizetni. A Müller Fleisch GmbH június 20-val mondott fel a Gante és Pairan-nak, és vállalta a teljesítések elszámolását és kifizetését – ők is ezt várnák el a Gante és Pairan-tól eddig a napig.
„Az eset több mint 50 családot érint, akiknek napi gondjaik vannak. Az egyiküknek most mondták fel augusztus elsejével az albérletét, nincs hova menniük az ötéves kislányukkal. A munkások fenyegetőznek, szörnyű megélhetési problémák vannak. Tragédiák lesznek itt még, de ez már senkit nem érdekel” – mondja Takács, akinek semmilyen tartaléka nincs ilyen esetre, a cége működése lényegében ellehetetlenült.
A német közvélemény is egyre hangosabb
Németországban egyre nagyobb a nyomás helyeződik a politikusokra, hogy tegyenek valamit a húsiparban tapasztalható nyomott bérszínvonal és a vendégmunkások kizsákmányolása ellen. A helyzet kulcsa az a rugalmas foglalkoztatást lehetővé tevő speciális vállalkozói szerződés (Werkvertrag), melyet a húsüzemek kötnek egy fővállalkozóval az adott hentes szakmunkák ellátására. Ezzel gyakorlatilag megszabadulnak a munkáltatói kötelmek minden nyűgétől, annak ellenére, hogy az emberek munkavégzésének a helye a német húsfeldolgozó telephelyén van, a “bérmunkásokat” a megbízó munkafelügyelői dolgoztatják, a hentesek az üzem húsáruját dolgozzák fel – a cég munkaeszközeivel, a cég alkalmazásában álló főnökök által diktált tempó és rend szerint.
A közvetítőcégek rendszerint alaposan lehúzzák a kelet-európai munkásokat: a fizetésükből lejön az elszállásolás, a munkaeszköz-használat, a helyi utaztatás költsége. A normák viszont az egekbe szállnak, amit vagy lehetetlen teljesíteni, és akkor levonnak a bérből (szélsőséges esetben elküldik őket), vagy a minőség rovására megy (ami szintén pénzbüntetéssel jár), vagy belerokkanva teljesítik a normát, de akkor sem biztos, hogy megkapják a pluszmunka árát. A Werkvertrag ugyanis csak arról szól, hogy egy adott feladatot hiánytalanul teljesítsenek: hiába lenne több munkáskézre szükség, a költségek alacsonyan tartása miatt az elvégzendő munkára sokszor nincs meg az optimális létszám.
A német ágazati szakszervezet (NGG) már régóta törekszik arra, hogy ágazati tarifamegállapodást kössön a munkáltatókkal, és a legalacsonyabb garantált óradíj elérje a 8,50 eurót – de ennek megkötését a húsfeldolgozók halogatják, a szakszervezetek pedig nem jutnak be a nagy német húsüzemekbe. Az NGG egy hete ismét felhívást tett közzé kollektív tarifaszerződés megkötésére – amíg ez nem történik meg, a helyzet szerintük nem fog változni. Több eset tanúskodik arról, hogy a közvetítőcégek működése összeér a maffiával, a papíron magas órabérekhez képest a kifizetések jóval alacsonyabbak, a rendszer alkalmas a pénzmosásra. A húsmaffiáról egyre többen beszélnek, a Facebookon „felkelő csoport” is alakult a húsmaffia elleni küzdelemre.
Annak ellenére, hogy a kelet-európai, köztük a magyar munkavállalók előtt megnyílt a német munkaerőpiac, a húsfeldolgozókban még mindig ilyen trükkösen dolgoztatják őket – amire a szakszervezetek szerint nincs magyarázat. Érdekes módon mind a Külügyminisztérium, mind a kamarák hallgatnak az ügyben: márpedig ilyen esetekben munkavállalók és húsipari cégek is pórul járnak, pedig elvben a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása is garantált közösségi jog a tagok számára.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
