A lépések Abe tervei szerint biztosíthatják, hogy Japán évi 2 százalékos nominális és 3 százalékos reál-GDP növekedést érjen el, az egy főre jutó nemzeti jövedelem pedig 1,5 millió jennel emelkedjen a következő tíz évben a tavalyi 3,84 millió jenről.

"Eljött az ideje, hogy Japán a világgazdasági kilábalás motorjává váljon. Arra kérjük a japán üzleti szférát, hogy gyorsítson. Ne féljenek a kockázatoktól, legyenek határozottak, és cselekedjenek" - sürgette Abe a gazdasági programot bejelentve.

A növekedést serkentő lépések Abe "három nyílként" jellemzett gazdaságpolitikájának utolsó építőelemét adják. Az első két nyilat a jegybank jelentős mennyiségi és minőségi enyhítési programjának áprilisi bejelentésével, illetve két gazdaságélénkítő kiegészítő költségvetés év eleji elfogadásával "lőtték ki".

"A legfontosabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem növelése. Növekedési stratégiánk célja, hogy munkahelyeket teremtsünk az emberek számára és emeljük a keményen dolgozók fizetését" - közölte Abe.

A programban csökkentenék a tőkebefektetésekre és kutatás-fejlesztésre kirótt vállalati adóterheket; rugalmasabbá tennék a munkaerőpiacot és több nőt vonnának be az aktívak sorába. Támogatnák az egymással versengő japán cégek közti egyesüléseket és felvásárlásokat; a nagyvállalatok részvételének növelésével emelné a mezőgazdaság hatékonyságát, különleges gazdasági övezetek kialakításával vonzana külföldi tőkét a fejlett gazdaságok között a relatíve legkevesebb működőtőkét importáló Japánba, valamint 70 százalékra növelné a szabadkereskedelmi egyezmények hatálya alá tartozó kereskedelem részarányát 2018-ig.

Közgazdászok szerint Abe gazdaságpolitikája a harmadik nyílon, azaz a most bejelentett strukturális reformokon áll vagy bukik majd, mivel az első két nyíl - a monetáris és a fiskális - csupán átmeneti lökést képes adni a japán gazdaságnak.

Az elemzők és a piacok ugyanakkor kételyeket fogalmaztak meg egyrészt a program kivitelezhetőségét és a végrehajtással kapcsolatos potenciális nehézségeket, másrészt a bejelentett lépések által figyelmen kívül hagyott területek sokaságát illetően. Többen arra is emlékeztettek, hogy Japán korábban már több hasonló reformprogramot jelentett be, de a hangzatos terveket általában nem követte valódi dereguláció.

A tokiói értéktőzsde indexe folytatta az elmúlt napok esését, 3,8 százalékkal gyengült a beszéd után, ami megfigyelők szerint azt jelzi, hogy a kormányfőnek nem sikerült meggyőznie a piacokat, a bejelentett intézkedések elmaradtak a várakozásoktól.

A Nikkei indexe november - azaz Abe választási győzelmének valószínűvé válása - és május közepe között 70 százalékot emelkedett, a kezdeti optimizmust követően azonban a decemberben hivatalba lépett kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos kételyek sokasodása miatt két hét alatt 20 százalékkal visszaesett.