A bizottság ismerteti, hogy az átalakításhoz Európa második legnagyobb autógyártója 7 milliárd euró állami garanciát, valamint 85,9 millió euró támogatást és visszafizetendő előleget kap, az átalakítás pedig az ipari szerkezetet és az adminisztratív struktúrát is érintené, aminek köszönhetően a cég 2015-re lehet önállóan is "életképes" lehet.

A bizottság - mint minden ilyen vizsgálat esetében - hangsúlyozza, hogy az eljárás elindítása semmiképpen sem előlegezi meg az eredményt, vagyis nem jelenti azt, hogy a vizsgált eljárás ellentétes lenne az uniós szabályokkal. A vizsgálat keretében ezúttal a brüsszeli testület arra szeretne fényt deríteni, életszerűek-e, elég megalapozottak-e azok a becslések, amelyeken az átalakítási terv alapul, és amelyek szerint a vállalat a reorganizációt követően tartósan is képes lesz önállóan, állami segítség nélkül működni. Ezzel kapcsolatban a bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a gépjárműpiac közelmúltbéli trendjeit is figyelembe veszik.

"A bajba jutott vállalatoknak nyújtott állami támogatás olyan segítséget jelent, amely nagy valószínűséggel torzítja a versenyt, mert lehetővé teheti, hogy olyan vállalatok is a piacon maradjanak, amelyek erre saját erejükből nem lennének képesek" - indokolja közleményében a versenyjogi vizsgálat szükségességét az Európai Bizottság.

Brüsszel azt is tudatja: ahhoz, hogy a bizottság rábólintson az állami támogatásra, az szükséges, hogy az adott cég átalakítási tervet mutasson be, hogy hosszú távon képes állami köldökzsinór nélkül is talpon maradni. A bizottság azt is elvárja, hogy az adott vállalat maga is részt vállaljon az átalakítás költségeiből, és ellensúlyozza az állami támogatás piactorzító hatásait.

A PSA Peugeot Citroen több mint 3,5 millió gépjárművet és alkatrészt értékesít évente, ennél nagyobb forgalmat az európai autógyártók közül csak a német Volkswagen-csoport bonyolít.

Csütörtökön emellett az Európai Bizottság más francia vállalatokat érintő versenyjogi intézkedésről is döntött: a Korzika és Marseilles közötti kompjáratokat üzemeltető állami vállalatnak vissza kell fizetnie a kapott támogatás egy részét, az Éléctricité de France-t (EDF) érintő ügyben pedig a bizottság újra megvizsgálja, hogy a cégnek nyújtott állami adókedvezmény valóban sérti-e az uniós jogot. A bizottság korábban - kamatokkal együtt - csaknem 900 millió eurót fizettetett volna ki az EDF-fel, de az Európai Bíróság szerint Brüsszel elmulasztotta megvizsgálni, hogy egy magánbefektető ugyanúgy járt-e volna el, mint a francia hatóságok, akkor ugyanis a verseny valószínűleg nem torzult.