Szász Károlyt félreérthette a Heti Válasz: Mindörökké árfolyamgát!
Az árfolyamgát valójában nem hét évvel hosszabbodna meg, hanem mindörökre szólna, amennyiben a kormány elfogadja az árfolyamgát belépési határidejének a meghosszabbítását, amit Szász Károly, a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezetének (PSZÁF) elnöke vetett fel a Heti Válasznak adott interjúban.
Szász szerint a kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy az árfolyamgátba való belépést ne csupán negyedévvel hosszabbítsa meg a kormány, hanem tegye lehetővé, hogy a következő hét évben bárki bármikor beléphessen. - írja a Heti Válasz csütörtöki száma a Szász Károly felügyeleti elnökkel készült interjúban. "Ezzel azt fejeznénk ki, hogy a kormány és a bankrendszer hosszú távon elkötelezett a devizahitelezéssel kapcsolatos probléma rendezésére, iletve azt is, hogy már nem lesznek további fizetéskönnyítő konstrukciók."
Az Én pénzem pénzügyi blog szerint a Heti Válasz félreértette a felügyeleti elnököt. Szász Károly ugyanis valójában „mozgó célpontra” lőne. A határidőt úgy hosszabbítaná meg, hogy minden devizaadós hitelének lejárata előtti ötödik évig kérhetné a törlesztési árfolyam rögzítését. Mivel az átlagos futamidő egy hitelnél 11-12 év, így jön ki a lapban jelzett hét év. Ez egy-egy konkrét hitel eseténél akár még több is lehetne. A válság előtt a bankok elkezdték a futamidő kitolását, és még 35 éves lejáratú kölcsön is előfordult.
A pénzügyi portál szerint hasonlóan fontos kijelentés, hogy Szász szerint ezzel le lehetne tudni a devizahiteles probléma rendezését. Magyarán: nem lennének újabb konstrukciók, azaz nem születne megoldási javaslat a hátralékkal (90 napon túli tartozással) rendelkező hitelesek ügyében. Pedig sokan azt mondják, hogy ezeknek az adósoknak még az árfolyam mérséklődésével se lenne esélyük az adósságuk rendezésére, ha a felgyülemlett törlesztési tartozásukat nem alakítják át tőketartozássá. Ezt jogszabályba lehetne elrendelni - írja az azenpenzem.hu.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.