Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A múlt héten közzétette a kormány, hogy az 5000 főnél nagyobb települések adósságának hány százalékát venné át az állam. A végleges mértékeken a tárcák és az önkormányzatok még február végéig elreszelgethetnek. A törvényi mértékek alapján a csúcsadósok közül a legnagyobb nyertes Kaposvár és Hódmezővásárhely, de szinte valamennyi megyei jogú város legalább tízmilliárdot írhat le az adósságából, így lesz olyan város, amely még náluk is jobban járhat. A bankokkal eddig csak adatszolgáltatási kérdésekről egyeztettek, ami még a végrehajtás során visszaüthet.
Múlt héten közzétette a kormány a Belügyminisztérium honlapján, hogy az 5000 fő fölötti önkormányzatok adósságából százalékosan mekkora hányadot vállal át az állam az egyes településekre lebontva. Banki forrásból úgy tudjuk, hogy az adósságátvállalás és az önkormányzatok eladósodottsága között nincs közvetlen összefüggés.
Annak a jómódú településnek is átvállalják például az adósságának legalább negyven százalékát, amely értesüléseink szerint problémamentesen tudna az eredeti szerződésének megfelelő ütemben törleszteni. Előfordulhat, hogy az így átvállalt összeg lényegesen nagyobb lesz, mint egy gyengébb jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzattól hetven százalékban átvett adósság. Ahhoz, hogy konkrét összehasonlításokat lehessen végezni, még várni kell február végéig: addig kell a belügy- és a nemzetgazdasági miniszternek, illetve az önkormányzatoknak megállapodni az átvállalás tényleges mértékéről. A vonatkozó szabályok szerinti törvényi mértékektől (melyek a BM honlapján megjelentek) ugyanis a megkötendő megállapodásokban az érintettek felfelé eltérhetnek.
Mozgó szabályok
A kormányfő egy október 27-i – Önkormányzatok az adósság csapdájában címen futó – konferencián jelentette be, hogy a kabinet konszolidálni szeretné az önkormányzat adósságterheit, és ennek keretében összesen 612 milliárd forint adósságot vállalna át. Az érintett önkormányzatok döntő többsége, az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések (1710 darab) már a 2012-es költségvetés módosításával megszabadultak az adósságától. Erre a kormány 96 milliárdot szánt, de a végén büszkén jelentette, hogy elég volt 74 milliárd.
Tizennégy önkormányzat átkerült ebből a csoportból az 5000 fő fölötti települések közé, melyek adósságát jövő június végéig konszolidálja az állam. E településeken az egy főre jutó adósságállomány kiugróan magas (meghaladja a 200 ezer forintot), és alapvetően olyan célokra vettek fel hitelt, melyek eredménye valamilyen jövedelemtermelő beruházás lett (például fürdőépítés), vagy nem szolgálja az önkormányzat kötelező feladatainak az ellátását.
Az 5000 fő fölötti települések adósságának átvállalási szabályait az idei költségvetésben rendezték: az egy főre jutó iparűzési bevételek (úgynevezett adóerőképesség) és a lélekszám függvényében. Eszerint az 5000 fő fölötti települések között is megkülönböztettek több kategóriát a lakosságszámnak megfelelően, majd kategóriánként kiszámolták a települések 2012. június 30-i állapotnak megfelelő adóerőképességének az átlagát.
Ha a kategóriába tartozó önkormányzat adóerőképessége elérte vagy meghaladta a településkategória száz százalékát, akkor az adósság negyven százaléka az átvállalás törvényi mértéke. Ha az adóerőképesség átlaga felénél is kevesebb, akkor az adósság hetven százalékát vállalja át az állam. (Ezen kívül van még két kategória, így az állam az adósság 40, 50, 60, 70 százalékát vállalhatja át.) Mint említettük, ezek csak a törvényi mértékek, az adósságátvállalás tényleges nagyságáról a miniszterek és az önkormányzatok egyenként egyeznek meg, és a megállapított szinttől felfelé eltérhetnek.
Február végén kell figyelni
Mint megtudtuk, a bankokat eddig csak az adatszolgáltatás miatt keresték. Jelenleg is zajlik ugyanis az önkormányzatok 2012. december 31-ei állapotnak megfelelő adósságának összesítése. Ehhez a bankoknak múlt szerdáig kellett kibocsátaniuk az igazolásaikat, amely alapján az önkormányzatoknak múlt péntekig kellett adatot szolgáltatniuk a Magyar Államkincstárnak. Csak ezt követően jöhet a már említett megállapodás megkötése, amiből már látni lehet a konkrét összegeket.
A bankokat tehát egyáltalán nem kérdezik meg, hogy ki jó adós vagy ki nem, és hogy milyen esetekben van szükség állami beavatkozásra, és az milyen módszerrel kerülne legkevesebbe. Csak február 28-a után kapcsolódnak be a tényleges munkába. Akkor kezdődnek az érdemi háromoldalú tárgyalások az állam (egész pontosan az Állami Adósságkezelő Központ), az önkormányzatok és a bankok között. Itt már a konkrét adósságelemekről lesz szó, amiket bevonnak az adósságrendezésbe. Kérdés, hogy lehet majd kisakkozni pont azt a konszolidációs szintet, amit az önkormányzatok a miniszterekkel kialkudtak. Tudni kell, egy-egy nagyobb hitel mögött (de a teljes állomány mögött szinte biztosan) sokszor több bank áll: logikus lenne, hogy az állományuk arányában (pro rata) osztódjon el az állami átvállalás, ami viszont egy ekkora portfólió esetében irdatlan mennyiségű szerződésmódosítással járhat. Az önkormányzatnak és az Állami Adósságkezelőnek is megvannak a maguk szempontjai - tehát itt még nagy meccsekről lesz szó.
| Milyen adósságelemekre vonatkozik a adósságátvállalás? |
| Az átvállalás az önkormányzat 2012. december 31-én pénzintézetekkel szemben fennálló kölcsönből, hitelből, illetve hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírból és váltóból származó adósságállományát és ezen adósságnak az átvállalás időpontjáig (legkésőbb június 28-áig) számított járulékai összegét érinti. Az átvállalás nem terjed ki a támogatás előfinanszírozására, valamint az áfa, vagy egyéb bevétel megelőlegezésére szolgáló adósságelemekre és az önkormányzat által a víziközmű-társulattól átvett hitelekre. |
A mázlisták
Azt tudni kell, hogy a felhalmozódott önkormányzati adósság háromnegyedét nagyjából száz önkormányzat hozta össze, és banki szempontból legfeljebb tizede lehet problémás. A 305 önkormányzatból 41 van, ahol az átvállalás törvény szerinti mértéke 70 százalék, 63 olyan, ahol ugyanez a mérték hatvan százalék és 53 önkormányzat, ahol az állam a törvényben definiált adósság ötven százalékát venné át. A fennmaradó 148 önkormányzat esetében – beleértve a főváros és a kerületek, valamint az adóbevétellel nem rendelkező települések adósságát – az átvállalás mértéke negyven százalék.
A legnagyobb adósságállománnyal a főváros rendelkezik – de azt a bankok is megerősítik, hogy Budapestnek is elég a bevétele, és kötvényeket is csak fejlesztésre bocsátott ki. A fővárosi kerületek közül az V. kerület ugrik ki (egy főre eső adóssága meghaladja a négyszázezer forintot), de a Belváros is jó adós. Húszmilliárd forint fölötti adósságot görget maga előtt Pécs (40 milliárd, az átvállalás mértéke: 50 százalék), Miskolc (35,3 milliárd, 50 százalék), Debrecen (27,34 milliárd, 50 százalék), Szeged (27 milliárd, 50 százalék), Szolnok (27 milliárd, 50 százalék), Esztergom (24 milliárd, 40 százalék), Kecskemét (22 milliárd, 40 százalék), Kaposvár (21 milliárd, 60 százalék), Nyíregyháza (20 milliárd, 50 százalék), Hódmezővásárhely (20 milliárd, 60 százalék), Szombathely (20 milliárd, 40 százalék). Eszerint a lista szerint kiugró támogatást nyerhet Szita Károly kaposvári polgármester és Lázár János egykori hódmezővásárhelyi polgármester szűkebb pátriája. Igaz, ezek csak a százalékos arányok, nominálisan több városnak az átvállalt adóssága is lehet magasabb. Tízmilliárd forint adóssággal is jó néhány város bír: ezek között van Sopron, Dunaújváros, az V. kerület, Székesfehérvár, a VII. kerület, Békéscsaba. (Az adatokat sajtóinformációk alapján állítottuk össze, pontos összesítés még nem volt elérhető a számunkra.) A hosszú listán végignézve továbbra is jogos kérdés, hogy a szektort nem konszolidálják-e túl, hogy a sok önkormányzat között kevésbé tűnjenek fel azok a nagy adósságba keveredett vidéki nagyvárosok, melyek élén befolyásos kormánypárti politikusok állnak.
| Hetvenesek |
20 olyan település van, melyek lakosságszáma meghaladja a tízezer főt és az átvállalás mértéke 70 százalék. Közöttük is Érd a legnagyobb: 65 ezren lakják, az adóbevétele népessége alapján hasonló kategóriába sorolt városok adóbevételi átlagának kevesebb mint negyven százaléka. Adóssága 12,5 milliárd körüli, de mivel a kötvénykibocsátás nagy része svájci frankban történt, ezért az árfolyamváltozástól függően esetében is változik az adósság mértéke. „A település azt szeretné, ha a svájci frankban történt kötvénykibocsátást teljes egészében átvenné az állam” – mondta a megkeresésünkre T. Mészáros András polgármester.
Szerinte a pénz nem presztízsberuházásokra ment el: a 250 km hosszú csatornázás várhatóan 2014 első felében fejeződik be, a 30 milliárdos beruházásnak köszönhetően a korábbi 20 százalékos csatornázottság 100 százalékosra nő. További 1,5 milliárd forintból a járóbeteg-szakellátó rekonstrukcióját valósították meg, 700 millióból a város mélyen fekvő részét talajvíz-mentesítették, a Gárdonyi Géza Általános Iskolát pedig 1,2 milliárd forintból újították fel – és persze, megtörtént a városközpont revitalizációja is.
A 26 ezer lakosú Komlón is 70 százalékot vállal át az állam, ez nagy részben a kórház konszolidációját jelenti, ami 1,7-1,8 milliárd körüli összeg – tudtuk meg Polics József polgármestertől. Ez ügyben még folynak a tárgyalások, a városvezetés szeretné elérni, hogy 100 százalékban átvegye az állam a kórház adóságát – teszi hozzá Polics. Ezen felül az önkormányzat további 1,3 milliárdot költött oktatási intézmények fejlesztésére, 2 milliárdot a szennyvízrendszer kiépítésére, korszerűsítésére.
A Hajdú-Bihar megyei Egyek község szintén adóssága 70 százalékos átvállalására számíthat. Az 5500 lakost számláló településen szintén alacsonyak az önkormányzat adóbevételei, a rendszerváltás óta 1600 munkahely szűnt meg - mondja Miluczky Attila, polgármester. Egyek adóssága jelenleg 97 millió forint, ebből várhatóan 68 milliót vállal át az állam. A polgármester nagyon jó kezdeményezésnek tartja az adósságátvállalást, még akkor is, ha nem kifejezetten nyertesei a folyamatnak. Egyek adóssága két évvel ezelőtt még 236 millió volt, amit mára 97 millió forintra sikerült redukálni. Ehhez 40 milliós megszorítással kellett kezdeni a munkát, több munkatársunktól megváltunk, racionalizáltuk működésünket, és valószínűleg én vagyok az egyetlen polgármester akinek 445 ezer kilométer van a hivatali autójában – mondja Miluczky. Ha tudatában lett volna, hogy a kormány átvállalja az adósságok egy részét, bátrabban használta volna fel a forrásokat. |
Számos fontos kérdés továbbra is tisztázatlan. Egyelőre lekerült például a napirendről a diszkont kérdése. Vagyis, hogy egy korábbi kormányzati szándék szerint a bankoknak valamennyit le kell nyelniük az adósságrendezésből, tehát lenne egy kedvezmény, amivel az egyes önkormányzati adósságok összegét csökkentenék, ha átvenné ezeket az állam. A bankok legfeljebb a legeladósodottabb önkormányzatok esetében tudnának elképzelni egy kisebb diszkontot, illetve olyan devizakötvények esetében, aminek a piaci értéke kisebb, mint a névértéke. És semmiképp sem fogadnának el rendszerszintű megoldást – ez egyébként felvetné a technikai államcsőd kérdését is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
