Nem biztos, hogy százmilliós uniós támogatásokkal kellett volna finanszírozni a hazai borászatokat, a pénznek jobb helye lett volna máshol is, ahol a források jobban szolgálták volna hazánk fejlődését.
Szó se róla, szeretem a bort, valahogy azonban mégsem tölt el büszkeséggel, hogy az olasz borászatok megjelenésével vetekedő épületegyütteseket látok a magyar vidékeken - írja a Pénzkérdés blog egyik szerkesztője friss bejegyzésében. A blog szerkesztője a Balaton-felvidéket és Tokajt hozza fel példaként, ahol szerinte nem biztos, hogy 100 millió forintot megközelítő, vagy azt akár lényegesen (értsd: többszörösen) meghaladó vissza nem térítendő uniós támogatásokat - melyek hazánk fejlődését hivatottak szolgálni - borászatokba kellett volna önteni.
"Értem én, hogy Himnuszunk is megénekli a tokaji szőlőt, de valahogy mégsem tudom elképzelni, hogy hazánkban azoknak a milliárdoknak, amit pár jól fekvő borászat kapott, nem találtak volna gazdaságilag jelentősebb hozadékkal bíró beruházásnál helyet" - szól a bejegyzés. A Balaton-felvidék fejlesztése koncepciótlan, a modern borászatoktól öt méterre már minden eladó, haldoklik a vállalkozói szféra, összeomlott az ingatlanpiac. Ugyanez a helyzet Tokajban is, a város sétálóutcáján háromból két kereskedelmi egység eladó, az üzletek szombat délelőtt zárva vannak.
A jelenség politikai hovatartozástól független, mind a bal-, mind a jobboldal kedvelt borászai megkapták a maguk "százmillióit", létrehozva egy-egy kincses szigetet a "szegénytelep" közepén.
A teljes bejegyzést itt olvashatják!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)