Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Céges tréningek, nyelvtanfolyamok, vállalati befizetés az önkéntes nyugdíjpénztárba, odafigyelés a dolgozók egészségére. Ilyen környezetbe csöppen az a pályakezdő bölcsész, aki az egyetemi kutatóműhelyek helyett multiknál, egy szolgáltató központban kap állást. Ha nem dugnák ki a fejüket az irodából, a magyar valóságból szinte semmit nem érzékelnének. A hvg.hu fiatal munkavállalókról szóló cikksorozatának következő része.
"Nem gondoltam, hogy valaha is egy randa multinál fogok dolgozni, de hát ezt dobta a gép, furcsa módon csak nekik kellettem" – meséli Fruzsi, aki egy multinacionális cég budapesti szolgáltató központjában dolgozik. A "randa" multi az egyik legnagyobb globális cég, Magyarországon több száz főt foglalkoztat, átlagon felüli bérezést biztosítva zömében fiatal munkavállalóinak.
Hazánkban a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok termelik a GDP mintegy 60 százalékát, a versenyszférában dolgozók negyedét foglalkoztatják, emellett pedig az árbevétel és beruházások felét mondhatják magukénak. Mellesleg ezek a legvonzóbb munkahelyek is.
A fiatal diplomások is előszeretettel igyekeznek multinacionális cégeknél elhelyezkedni, mivel biztos a munkahely, átlagon felüli a bérezés és széles a szakmai fejlődési potenciál is. A pályakezdők közül nagyon sokat a multinacionális cégek magyarországi szolgáltató központjai szívnak fel, itt majdnem 50 ezer magasan képzett fiatal dolgozik.
Havi 200 ezer fix, ami már nem vicc
A 25 éves Fruzsi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett pszichológusként. Az idézett multi igazából arra koncentrált, hogy olyan munkatársat vegyen fel, akinek van diplomája, jól tud angolul és még egy másik nyelven. Mivel a nyelvtudás a bölcsészek között elég elterjedt, így kerültem ide én is – emelte ki Fruzsi, saját példáján is cáfolva, hogy a bölcsészek a munkaerőpiac túlképzett, de semmire sem alkalmas páriái.
| Pályakezdő fiatalok kishazánkban |
| A hvg.hu cikksorozatban mutatja be a pályakezdő magyar fiatalok helyzetét. Sorozatunk első részét itt olvashatják. |
Fruzsi 280 ezer bruttóval kezdett, ez most már 300 körül jár. Emellé még hazavisz évi bruttó 300 ezer cafeteriát is. Ez nettóban havi 200 ezer körüli fizetést és 15 ezer körüli pluszjuttatást jelent. A sor ugyanakkor itt nem áll meg. Ha a munkavállaló önkéntes nyugdíjpénztárba fizet, akkor a munkáltató a befizetés másfélszeresét hozzáteszi. Emellett még jár két félév ingyenes nyelvtanulás, plusz még a cég szervez saját tréningeket is.
Fruzsi elmondása szerint rendkívül figyel a cég arra is, hogy "ne legyen bajuk", vagyis minden rendben legyen az egészségükkel. Például ergonomikus székeket kapnak, vagy – ami igencsak óvodás dolognak számít – figyelmeztetik a munkavállalókat arra, hogy kössék be a cipőfűzőjüket, nehogy elessenek. Ezek a "mocskos multik, akik tönkreteszik az országot", elég normális munkahelynek számítanak ma itthon – fejtette ki Fruzsi.
Ebből a pénzből még félrerakni is lehet, Fruzsi havonta 50 ezret takarít meg a későbbiekre. Nem él nagy lábon, de amikor nemrég elromlott a mosógépe, akkor nem okozott nagy megterhelést lecserélni. Emellett idén háromszor is el tudott menni rövidebb időre nyaralni. "Nem szórom a pénzt, de azért jut nem alapvető dolgokra is" – hangsúlyozta Fruzsi.
Nehéz megszokni a rugalmatlanságot
Kristóf körülbelül három hónapig keresgélt, míg végül egy fejvadász cégen keresztül munkát talált az egyik nagy multi budapesti szolgáltató központjában. Ugyancsak bölcsészszakot végzett, 25 éves fejjel havi nettó 200 ezer körül visz haza, melyhez a multiknál természetes havi nettó 15 ezer körüli cafeteria összeg társul. Ehhez járul még kedvezményes fitneszbérlet, taxizási lehetőség és bizonyos boltokban és éttermekben kedvezményes vásárlási lehetőség (bár ezek jellemzően a drágább helyekre vonatkoznak, így Kristóf nem szokott itt vásárolni).
| A szolgáltató központokba áramlanak a nyelveket beszélő pályakezdők |
| A Magyarországon az utóbbi bő tíz évben megtelepedett multinacionális cégek szolgáltató központjai ma már a nyelveket beszélő friss diplomások egyik legnagyobb munkáltatóinak számítanak. A nemzetközi vállalatoktól – Vodafone, ExxonMobil, BP, IBM, KPMG, Sun Microsystems, Tata, Generel Electric, British Telecom, Grundfos, Citigroup, Diageo, EDS, Hewlett Packard, Avis, Morgan Stanley és még kb. 60-70 másik cég – kiszervezett feladatokat ellátó (régiós) központokban ma mintegy 30-50 ezer magyar dolgozik, az átlagéletkor 30 év körüli. Az angolul shared services centre-nek (ssc) nevezett outsourcing bázisokon dolgozók legalább 80 százalékának van diplomája, a budapesti irodaterületnek nagyjából a 10 százalékát bérlik ezek a cégek. A központi költségvetés bevételeinek pedig 1,2 százalékát adják ezek a vállalatok – a PricewaterhouseCoopers 2010-es felmérése szerint. A vállalatok a globális multik költségcsökkentése eredményeképpen kezdtek el hazánkban gombamód megjelenni – a válság ugyanakkor az új központok betelepülését lelassította. A megtelepedés hátterében az áll, hogy a hazai képzett munkaerő olcsóbban tudja ugyanazt a minőséget nyújtani, mint egy nyugati munkavállaló, igaz, a régiós verseny nagy. A hazai ssc-knél dolgozók között ugyanakkor nagy a fluktuálódás: 2-3 év után váltanak a fiatalok, mivel nem bírják a sokszor monoton munkát vagy egy jobb ajánlatot kapnak egy másik cégtől. |
A multi munkahely Kristóf szerint jó környezet, sok a fiatal, rengeteg a tréning, a csapatépítés, és véleménynyilvánítási lehetőség is van. Cégen belül támogatják az előrelépést, biztos a fizetés, tisztázottak a munkaköri feladatok és a felelősségvállalás is. Nehéz azonban megszokni a rugalmatlanságot és a folyamatos "riportolásokat", akár az elvégzett munkáról, akár saját maga értékeléséről van szó. Minden késésre, mulasztásra figyelmeztet a rendszer, és ha ez megismétlődik, a megrovás sem marad el. Folyamatosan kell naplóznia (ún. time sheetet írnia) a munkavállalónak, hogy épp mivel foglalkozik. A számítógép szoftvere pedig figyelmeztet, ha csúszás van.
Túlóráznia Kristófnak ritkán kell, ha mégis, akkor azt előre bejelentik. Évente egy nagyobb nyaralást enged meg magának, a nagyobb összegű beszerzésekhez – épp most van benne egy lakástatarozásban – ugyanakkor szülői segítségre van szüksége.
Könnyű megszokni
Bizonyos szempontból ugyanakkor "veszélyes" ilyen munkahelyen dolgozni. Fruzsi szerint a jót könnyű megszokni, és kívülállóvá, érzéketlenné válni mások problémái vagy a magyar rögvalóság iránt.
Ehhez a légkörhöz az is hozzájárul, hogy a vállalatnál az a policy, "hogy próbálj tartózkodni mindenféle másokat esetlegesen sértő megnyilvánulástól", így a politikai, közügyekről szóló beszélgetéseket is inkább kerülik. Előbb-utóbb kiderül, hogy kinek van hasonló háttere, és ki gondolkozik hasonlóan. Ilyenkor elég sokszor szóba kerül, hogy "hát, te mi a francot keresel itt?" – vázolja a helyzetet Fruzsi. Magyartanár, esztéta, filozófus, nyelvtanár – ilyen végzettségű kollégák dolgoznak náluk. Ekkor sokszor eszembe jut a rosszabb helyen, vagy egyáltalán nem dolgozó rokonok reakciója: örülj, hogy van munkád, becsült meg magad – mondta Fruzsi.
Kristóf is azt mondja, amit Fruzsi. "A céges légkörben az ország helyzete nem nagyon érzékelhető, de ettől függetlenül a magánéletben érint és követem az eseményeket."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
