Franciaország profitált a közös valutából: rekord alacsony kamat mellett jut hitelhez, és ennek köszönhetően elkerülte a mediterrán országok sorsát. Viszont amióta az euróválság kezelésének irányítását átengedte Németországnak, a francia gazdaság is egyre inkább sérülékenynek tűnik. Már évek óta lemaradóban van a francia gazdaság versenyképessége a német mellett, ráadásul ez a folyamat felgyorsulni látszik, ahogy a németek csökkenteni tudták állami kiadásaikat és keresztülnyomták a kellő reformokat, addig a franciáknál nőttek a közkiadások és az adósság is. Az államadósság mára eléri a GDP 90 százalékát.

A vállalkozói környezet is romlott az országban. A franciáknál alacsony a kis- és középvállalkozások száma, amíg Britanniában, Németországban és Olaszországban ez a vállalati szektor hozza létre az új munkahelyeket. A gazdaság stagnál, lehet, hogy ebben a negyedévben recesszióba zuhan, és aligha várható növekedés jövőre. Tíz százalékos a munkanélküliség, a fiataloknál 25. A külső fizetési mérleg hiánya a legmagasabb az unióban.

Francois Hollande kellő merészséggel most megreformálhatná országát, pártja többségben van a parlamentben és majdnem az összes régióban. A jobb oldalnál nagyobb sansza van, hogy meggyőzze a szakszervezeteket a változás szükségességéről. De mégis, valahogy nem bíznak benne a piacok, miután 75 százalékos adót vetett ki a magas jövedelműekre, növelte a vállalatok adóját, a tőke és osztalék adóját, megnövelte a minimál bért, és részben meghátrált a nyugdíjkorhatár emelésen. Ezek után nem csoda, hogy a francia vállalkozók az ország elhagyását tervezik.

Miközben az eurózóna országai strukturális reformokat hajtanak végre, Franciaország lemaradni látszik mellettük, ezzel nemcsak az ország, de a közös valuta jövőjét is kockára téve.