Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Feltehetőleg marad Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alatt, miután a költségvetése Brüsszel szerint továbbra sem fenntartható. Önkormányzati adósságok leírása, a Matolcsy-csomagok beillesztése a törvénykezésbe, foglalkoztatási jogszabályok megváltoztatása. Ilyeneken szöszmötölt az ország politikai elitje. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Szerdán hozták nyilvánosságra az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzését, amely Magyarország esetében három százalék alatti deficitet vetített előre idén és jövőre. 2014-ben viszont ismét az uniós referenciaérték fölöttinek látta az államháztartási hiány alakulását.
A gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó országjelentését a közvélemény kiemelt figyelemmel várta, mert a kormánynak nemcsak az a célja, hogy elkerülje a megengedettnél nagyobb deficit miatti büntetés megúszását (vagyis a korábban már kilátásba helyezett kohéziós alapok részleges felfüggesztését), hanem hogy jövőre, kilenc év után kivezesse az országot a túlzottdeficit-eljárásból.
Bár Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa nem ment bele a magyar országjelentés értelmezésébe, elemzők szerint a 2014-re jelzett hiány, valamint az egyszeri költségvetési hatásokat kiszűrő strukturális egyenleg-romlás miatt valószínűbb, hogy a bizottság nem javasolja a december elején összeülő Európai Pénzügyminiszterek Tanácsának (Ecofin) Magyarország eljárásból való kiléptetését.
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója hvg.hu-nak adott interjújában utalt arra, hogy a növekedés megítélésében vannak az alapvető különbségek, és a folyamatok fényében kell majd a kormánynak reagálnia jövőre, ha megcsúszna a költségvetés. Erre egyébként a kormány jó előre felkészül: bekerült a héten a parlament elé egy olyan módosító is, amely lehetővé tenné, hogy a túlzottdeficit-eljárás miatt év közben lehessen felülírni a költségvetés főszámait.
A kormány győzelmi jelentésként értékelte a prognózis nagy részét, vezető politikusaik egyedül a 2014-es adatok miatt értetlenkedtek, Kósa Lajos szerint Brüsszelben egyenesen elgurult a gyógyszer. Másnap a fideszes kormánytöbbség a jobbikos vezetésű költségvetési bizottsággal beterjesztette a két őszi Matolcsy-csomag elemeit jogszabályba foglaló jövő évi adótörvényeket, ami azért több ponton is eltér a korábbi bejelentések tartalmától.
Tranzakciós illeték: többel adóztatnak többeket
Leginkább a tranzakciós illeték szabályait írták át: az eddig egy ezrelékesre tervezett új adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. Emellett az adót a kormány több olyan pénzmozgásra is kiterjeszti, amely a mindennapi pénzhasználatunkhoz kapcsolódik (kölcsöntörlesztés, állampapírvásárlás, pénzváltás), néhány tranzakciós típust viszont mentesít alóla (tartós befektetési- és a nyugdíj előtakarékossági számla, Start-számla). Miután adózunk, ha pénzt keresünk, adózunk, ha fizetünk és adózunk, ha törlesztünk, utánaszámoltunk, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező, átlagos fogyasztónak egy évben alsó hangon 12 ezerbe kerülhet az illeték. A bankok, melyek már döntöttek arról, hogy milyen részben osztják meg a tranzakciós díj terheit az ügyfelekkel, most számolhatnak újra.
Az adótörvényhez benyújtott bizottsági módosítókból egyébként az derül ki, hogy több korábban bejelentett intézkedés sem kerül (egyelőre) a parlament elé. Nem szerepel például a segélyplafon bevezetésének jogszabályi megoldása, nincs szó a gazdaságot fehérítő további lépésekről, és arról sem, hogy a közszférában valaki csak bért vagy csak nyugdíjat kapjhasson
| A jogszabályi tervezet lényege |
A tranzakciós illetéket módosító javaslaton kívül a kormányzat több adómódosítást is javasolt. - Nem feleződik meg a bankadó és maradhat a hitelintézeti különadó is. - A tranzakciós illeték általános kulcsa két ezrelék, a készpénzfelvétel esetében három ezrelék. Kiterjesztik a pénzváltásra, a kölcsöntörlesztésre, a hitelkártyás készpénzfelvételre és pénzintézeti szolgáltatási díjakra is. - A NAV hozzáférhet a gépi nyugták, valamint a pénztárgépek adataihoz. - A közműadó alapja a települések belterületi közterületein - és bizonyos esetekben magánterületen - épített áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, és távközlési vezeték után fizetendő. Méterenként legfeljebb 100 forint, amit a vezeték tulajdonosa fizet. A közműadóból bejövő bevétel az önkormányzatok, Budapesten a fővárosi önkormányzat bevétele lesz. - A helyi iparűzési adó sávosan (75-100 százalék), árbevételtől függően lesz levonható az adóalapból. Minél nagyobb az árbevétel, annál kisebb százalékban. - Eltörölik a nagy jövedelműeknek eddig kedvező, nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékplafont. - A korábban jelzett 27 százalék helyett csak 14 százalékra emelkedik a jelenleg 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás a béren kívüli juttatások esetében. Az Erzsébet-utalvánnyal 5 ezer helyett 8 ezer forint értékben lehet meleg ételt vásárolni, és az utalvány általában éttermi szolgáltatásra is felhasználható lesz, nemcsak meleg kész étel vásárlására. - Megpróbálják bezárni az energiaital-gyártók által eddig rendre kihasznált kiskaput: a népegészségügyi termékadót az új receptúrák után is meg kellene fizetni. - Áprilistól bevezetnék a sertéságazatban a fordított adózást, amitől az adócsalások csökkenését remélik. - A társasági adótörvénybe bekerül a vállalkozási zóna fogalma. Ezekben a körzetekben százmillió forint fölötti beruházás után adókedvezmény jár majd. - A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a sérült, vétlen jármű tulajdonosának csak számla ellenében fizet. |
Szombaton viszont olyan módosító csomagot terjesztettek be a foglalkoztatásról szóló egyes törvényekhez, melyben megjelenik, hogy ha valaki a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, akkor ne járhasson neki végkielégítés. Egy sor javaslat a Munka törvénykönyvének változtatásait vezeti keresztül a kapcsolódó törvényeken. De például szó van arról, hogy hogyan számítsák ki a nyuddíjtól még öt évvel elmaradó munkanélkülinek az álláskeresési segélyét, vagy hogy a filmes statisztákat is bevonják az egyszerűsített foglalkoztatási körbe.
Pofon a bankoknak: a diszkont adja a másikat
Elméletileg a héten kellett volna döntenie a kormánynak az önkormányzati adósságkonszolidáció részleteiről, de a döntést elhalasztotta. Mint ahogy azt Orbán Viktor egy október végi konferencián közölte, a kabinet konszolidálni szeretné az önkormányzat adósságterheit, és ennek keretében összesen 612 milliárd forint adósságot vállalna át, melyből 515 milliárd nagyjából 300 önkormányzat között oszlik meg – de igazán problémás ennek csak mintegy tizede.
A hvg.hu úgy értesült, hogy a kormány 15-20 százalékos átlagos és általános kedvezményt szeretne érvényesíteni az átvételkor, de szó van még 25 százalékról is. A bankok szerint szó sem lehet rendszerszintű kedvezményről, és legfeljebb csak a nagyon eladósodott önkormányzatok, illetve a névérték alatti forgalmi értékű kötvények esetében hajlandóak valamekkora kedvezményről tárgyalni. A konszolidáció ugyanakkor számos technikai kérdést is felvet, amivel a kormány feltehetőleg csak a Bankszövetséggel folyatott, a bejelentést követő megbeszélésen szembesült. Meglepő fordulat az ügyben, hogy az egyik hitelminősítő jelezte, technikai államcsődként értékeli, ha a kormány általános diszkontot kényszerít ki a bankoktól, amire Orbán Viktor csak annyit tudott mondani, hogy akkor lenne csőd, ha nem lépnének.
Miután az IMF-ellenes kampány kicsapta a biztosítékot, és a magyarországi képviseleten dolgozók a nyugdíjas szervezeteknek magyarázgatják, hogy a Valutaalap nem akarja elvenni a nyugdíjakat, egyre távolibbnak tűnik az EU/IMF-fel a megegyezés. Új fejlemény nincs az ügyben, csak a szokásos nyilatkozatok: Varga Mihály tárgyalásokért felelős miniszter ugyanabban a megszólalásában hasznosnak minősítette az IMF-ellenes kampányt, majd dicsérte a nemzetközi szervezetet, mert az csak közgazdasági elvárásokat fogalmaz meg és nem politikai feltéteket, mint az EU.
Újabb uniós eljárást kockáztatunk
A kormány a pénzügyi kultúra fejlesztése, valamint a fogyastók védelme érdekében pénzügyi ombudsmani intézményt létrehozásáról nyújtott be törvényjavaslatot. Egy hároméves ötletet melegítene fel az Orbán-kormány ezzel: bár a részletszabályok még nem ismertek, ezzel a lépéssel a kormány tovább aprózza a pénzügyi terület fogyasztóvédelmi felügyeletének rendszerét. Kérdés, hogy nem csak látszatintézkedésről van-e szó, miután a biztos a tervek szerint nem bírna túl széles felhatalmazással.
Úgy tűnik, lépni készül a kormány a régóta beígért patikatámogatások ügyében is: az állam kedvezményes hitelt adna gyógyszerészeknek a szakmai befektetők kivásárlására. Információink szerint a készülő tervezetben az áll: a veszteséges patikák egyáltalán nem, az idősebb gyógyszerészek csak feltétellel kaphatnának kedvezményes állami kamattámogatást, melyet a Magyar fejlesztési Bank adna – minden bizonnyal kereskedelmi banki segítséggel. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a hálózati patikák elleni támadás miatt uniós eljárást kockáztat a kormány.
A hét még szolgált néhány érdekességgel: az államadósságról vitáztak a parlamentben. Szóba került, hogy kibővítik a diákhitel 2-t, Orbán Viktor a Richter után ezúttal a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást. Európában pedig mintha megmerevedtek volna az álláspontok a következő hétéves költségvetés keretszámairól – aminek az előzetes arányait az Orbán-kormány is ellenezte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
