Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A gazdasági növekedés terén Matolcsy György szerint fordulat jöhet a következő években, mivel a kormány a pénzügyi konszolidáció lezárása után immár a növekedés beindítására koncentrálhat. Az ehhez hasonló hangzatos kijelentések szinte havonta hagyják el kormányzati politikusok száját, a gazdasági mutatószámok ugyanakkor nem igazolják a felfelé ívelést. A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikai lózungjait.
A gazdasági növekedés terén fordulat jöhet a következő években, mivel a kormány a pénzügyi konszolidáció lezárása után immár a növekedés beindítására koncentrálhat – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. A nemzetgazdasági miniszter az MTI beszámolója szerint emellett hozzátette, hogy Magyarország mindhárom világgazdasági központtal – Ázsia, Európa, Észak-Amerika – szerves kapcsolatban áll. Az Európai Unió kulcspiacainak elérhetősége szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, és az ország azt szeretné, ha Közép-Európa lenne az EU gazdasági motorja.
Az elmúlt két évben a kormány több szereplője, de legfőképpen Matolcsy György és Orbán Viktor igyekszik hangzatos kijelentésekkel megtámogatni a magyar gazdaságpolitika szerintük rendkívüli sikerességét. Confidence of success is almost a success ("A sikerben bízni szinte maga a siker") – gondolhatnánk egy amerikai közmondásra a kormány retorikáját elnézve, nem mellesleg Matolcsy György kedvében járva, aki mostanában előszeretettel sző angol szavakat nyilatkozataiba (és ad interjúkat ékes angolszász nyelven).
A kormányzati retorika valóságtól történő elrugaszkodása már többeknek is feltűnt, Bod Péter Ákos közgazdász egy korábbi bejegyzésében már utalt is erre. "A gazdasági növekedést mérő mutatók világossá teszik, hogy 2011 nem lett az elrugaszkodás éve, legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan az a kormányzati megszólalásokban szerepelt” – fejtette ki az Indexen megjelent elemzésében a volt jegybankelnök. A hvg.hu összegyűjtötte, hogy az utóbbi 2 évben mely kormánytagok, milyen gazdasági tervekkel bizonygatták folyamatosan, hogy a következő év már tényleg az elrugaszkodás, és a siker éve lesz.
Összefogás, megújulás, elrugaszkodás, emelkedés, gyarapodás
A második Orbán-kormány megalakulását követő első évértékelőjében Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter 2011. szeptemberi sajtótájékoztatóján ismertette az országvédelmi költségvetés elképzeléseit. A 2012-es költségvetési tervezet 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, 2,5 százalékos államháztartási hiánnyal számolt, az inflációt a korábbi 3,4 százalék helyett 4,2 százalékra becsülte. Az államadóssági ráta pedig 72 százalékra csökkenhetett (a magánnyugdíjpénztárak államosításának eredményeképpen). A kormány másfél százalékos foglalkoztatásbővüléssel kalkulált, emellett a munkanélküliségi ráta 10-10,5 százalékra mérséklődését várta.
Ehhez képest szeptember 6-án már csak 2 százalékos GDP-többletet prognosztizáltak 2012-re, szemben az uniónak küldött konvergenciaprogramban megjelölt 3-3,5 százalékkal. Az európai adósságválság mélyülésével a magyar állampapírok kockázati felára a 2009. tavaszi csúcsra szaladt fel, a forint árfolyama csaknem az akkori mélypontra zuhant. A szeptember 30-án az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat pedig már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést jövendölt.
Gyorsnaszád, na pontosan az vagyunk!
Még abban az évben, október 19-én a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján Orbán Viktor a magyar gazdaságpolitikáról beszélve kijelentette, hogy az "nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád". Egy héttel később, a miniszterelnök korábbi kijelentését, miszerint "2012 az elrugaszkodás éve lesz", szóvivője leleményesen azzal toldotta meg, hogy elrugaszkodás az eurozóna válságától fog bekövetkezni.
December 2-án nyilvánosságra hozták a Magyar Növekedési Tervet, amelyre a kormányzati kommunikáció szerint azért volt szükség, hogy a kormány beindítsa a gazdaság motorjait és biztosítsa a költségvetés egyensúlyát. Mint a dokumentum írja, Magyarország 2011 végére lezárta a 2010-ben elindított megújulás korszakát, melynek eredményeképpen sikerült csökkenteni az államadósságunkat (nem sikerült), és 3 százalék alá szorítania a költségvetési hiányt.
Miután piaci elemzők zöme kijelentette, hogy a 2012-re tervezett másfél százalékos növekedés hiú ábránd, és stagnálás vagy inkább a GDP csökkenése várható, Matolcsy György kijelentette, a külső körülmények változása miatt a kormány már csak fél és egy százalék közötti növekedéssel számol a 2012-es évre (amelyből végül recesszió lett).
Viharkabátra is szükség lett időközben
A kormányfő 2011. december 11-én az M1-en úgy nyilatkozott, hogy úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így "napsütésben" lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, de kiderült, "hogy nem napsütésben kell végrehajtanunk az előző időszak hibáinak kijavítását, hanem kell esernyő, és úgy látom, kell viharkabát is" - mondta. Hozzátette, 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. Ami nem sikerült 2012-ben (az elrugaszkodás), az talán majd 2013-ban.
Egy 2012. májusi Fidesz-frakcióülésen a kormányzati tündérmese-retorika tovább folytatódott. A frakcióülésen Matolcsy György is felszólalt, aki szerint példátlan, amit Magyarország csinált, az elmúlt két év pedig sikertörténet: hat százalékkal nőttek a reálbérek, az áfavisszatérítés és az szja csökkentése miatt 1200 milliárd rejtett pénz ment ki a gazdaságba. Matolcsy szerint ennek köszönhető, hogy nem süllyedtünk recesszióba.
Mégis nő hazánk versenyképessége, és több a munkából élők száma
A kormányfő idén május 30-án az M1 Az Este c. műsorában azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a kohéziós alapok zárolását, azt nyilatkozta, ez óriási siker, bár korábban méltánytalanul helyeztek Magyarországgal szemben kilátásba egy büntetést, fel se kellett volna kerülnünk a büntetési listára, az ország azonban bebizonyította, mégis jó irányba halad.
A kormányfő idén szeptemberben is újfent elővette a magyar siker kártyát. Orbán Viktor szerint Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll, mert egyszerre képes csökkenteni az államadósságot, növelni a versenyképességet, és egyre több a munkából élők száma. A miniszterelnök erről a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőségi ülésén beszélt, Rómában.
A számok nem a kormány oldalán állnak
A számok ugyanakkor egyáltalán nem támasztják alá a kormányzati körökből származó kijelentéseket. Magyarországra négy éven belül második alkalommal is beköszöntött a recesszió, jövőre is stagnálás közeli állapot várható, a foglalkoztatottság látszólagos javulása csak a rendkívül drága közmunkaprogramoknak köszönhető, egyre több fiatal hagyja el hazánkat, versenyképességi mutatóink rég nem látott mértékben zuhantak. A magyar GDP mellesleg a hét évvel ezelőtti szinten van, az infláció pedig bőven az 5 százalék feletti tartományban található, amivel csúcstartók vagyunk Európában. A növekedés masszív beindítására pedig kevés esély mutatkozik, mivel egy évtizedes stagnálásra számíthatunk Európában, a hazai fejlesztések pedig zömmel uniós forrásból valósulnak meg, melyeket viszont elég gyászos eredménnyel tudunk lehívni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
