Peking távlati célja a népi jüan, vagy hivatalos nevén a renminbi nemzetközivé tétele, és a kezdeti eredmények a térségben sikernek értékelhetők ezen az úton - jegyzik meg az elemzők, akiknek munkájából a China Daily című napilap közölt összeállítást szerdán.

A globális pénzügyi válság óta egyre több gazdaság veszi alapul a jüant a maga nemzeti valutája árfolyamának meghatározásakor. A régió tíz gazdaságából immár hét követi szorosabban a jüant, mint az amerikai dollárt. Köztük van Dél-Korea, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld is. A magyarázat elsősorban a Kína által forszírozott jüan-elszámolású kereskedelem bővülése.

Hongkong, Vietnám és Mongólia ugyanakkor még mindig szorosabban kötődik a dollárhoz. Hongkong ettől függetlenül a világ legnagyobb - a szárazföldi Kínán kívüli - jüankereskedő központjává vált, 600 milliárd jüanos (95 milliárd dollár) betétállománnyal.

India, Chile, Izrael, Dél-Afrika és Törökország egyaránt szorosan követi most a jüant, egyes esetekben akár a dollárral szemben is.

Kína teljes kereskedelmi forgalmából a jüan-elszámolású kereskedelem júliusban immár elérte a 10 százalékot, míg két évvel ezelőtt ez az arány még nem volt mérhető. Július 1. és augusztus 31. között a jüanban történő nemzetközi kifizetések 15,6 százalékkal nőttek, míg más valutában átlagosan 0,9 százalékkal visszaestek.

A kínai nemzeti valuta piaci részesedése augusztusban globálisan 0,53 százalék volt, amivel meghaladta a dán koronáét és ezzel a fizetőeszközök sorában a 14. helyre került.

Becslések szerint a jüanban lebonyolított kereskedelem a következő három évben megháromszorozódik, és elérheti a 6,5 trillió jüant. A Royal Bank Scotland egyik jelentésében úgy vélték, hogy a jüan 2015-re teljesen konvertibilis, vagyis a nemzetközi fizetési forgalomban korlátlanul átváltható lesz.