Épp 83 éve, 1929. október 24-én robbant ki a New York-i tőzsdekrach, mely a világgazdaság addigi legnagyobb válságát idézte elő. Az úgynevezett "fekete csütörtökön", mindmáig tisztázatlan módon, hatalmas eladási láz tört ki a New York-i tőzsdén, az árfolyamok zuhanni kezdtek. Egyes nyugati országokban 1933-tól megindult a fellendülés, de voltak olyan államok, köztük hazánk is, melyek egészen az 1940-es évek elejéig megszenvedték a válság hatásait.

Rengeteg iparcikk eladhatatlanná vált

Az első világháború után kialakult új gazdasági rendszerben szinte az egész világ az Egyesült Államok (USA) rövid lejáratú kölcsöneitől függött, az USA ugyanakkor továbbra is szinte csak saját piacára koncentrált és ennek megfelelően alakította hitelpolitikáját is. 1928 januárjában az amerikai jegybank szerepét is betöltő Fed úgy értékelte, hogy túlságosan magasak a részvénypiaci árak és komoly mértékűek a spekulációk is, így a bank alapkamatot emelt. Válaszul a világ többi országában is alapkamatot emeltek, ez azonban deflációhoz vezetett. Ehhez még hozzájárult az, hogy 1929 augusztusában gazdasági recesszió köszöntött be az USA-ban, világszinten pedig jelentős túltermelés alakult ki, rengeteg iparcikk eladhatatlanná vált.

Tömegek a New York-i tőzsde előtt 1929 októberében

HVG Archív

Az 1929 októberében kirobbanó gazdasági válság rendkívül súlyos következményekkel járt. Több mint 50 százalékkal zuhant a nemzetközi kereskedelem mértéke, az ipari termelés drasztikusan - néhol a felére - csökkent, mindenhol megugrott a munkanélküliség, bankcsődök következtek be, hitel- és agrárválság alakult ki, egyes társadalmi csoportok pedig rendkívül elszegényedtek. A legtöbb ország gazdaságélénkítő programokat dolgozott ki a krízis leküzdésére. A válság eredményeképpen a populista és könnyű megoldásokat ígérő szélsőséges politikai mozgalmak erős táptalajra találtak a csalódott tömegekben, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) is ebben az időszakban került hatalomra.

Magyarország a gazdasági világválságban

Magyarországon, mivel hazánkban a 20-as években a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat, különösen nagyra nyílt az agrárolló, a magyar agrártermékeket szinte alig lehetett értékesíteni a világpiacon. Legfőbb európai exportpiacainkon pedig felerősödött a protekcionizmus is, ami nagyban nehezítette a kétoldalú kereskedelem alakulását. A mezőgazdasági szereplők eladósodtak, leállították termelésüket - a mezőgazdasági traktorok száma 1929-34 között 52 százalékkal csökkent -, az ipari termelés 20 százalékkal visszaesett. Ekkorra hazánk Európa egyik legeladósodottabb országává is vált, így nagyban függtünk a gazdaságot irányító hatalmak pénzpiacainktól. A hitelválság eredményeképpen hazánk költségvetése 1929-től újra deficites lett, rövid lejáratú hiteleket egy darabig nem tudtunk felvenni. A pengő leértékelése elmaradt, a deflációs politika rendkívül érzékenyen érintette az exportot.

Tőzsdepánik New York-ban

null

Sztrájkok, pártszervezkedések, munkásmegmozdulások jelezték a munkásréteg elégedetlenségét. A magyar társadalomnak hatalmas megrázkódtatást jelentettek a gazdasági válság következményei. Az elbocsátások, a munkanélküliség, a különböző segélyekre szorulás - ezek a megélhetésre nem voltak elegendők - megviselték a különböző társadalmi rétegeket. A városképhez ekkoriban hozzátartoztak a népkonyhák, a szegényházak.

Sokan párhuzamot látnak a mai gazdasági helyzettel

Bár sokan látnak hasonlóságokat az 1929-33-as nagy gazdasági világválság és a 2008 óta a világ több részén változó hullámokban érkező krízissel, azt látni kell, hogy inkább több a különbség, mint a párhuzam. Először is nem alakult ki depresszió, a tőzsdék nem zuhantak olyan hatalmas mértékben, mint akkor, a munkanélküliség - bár növekvő pályán volt és van -, közel sem ölt olyan hatalmas méreteket, mint 80 éve. Az amerikai ingatlanárak, inflációval kiigazítva, 2009-ben jóval magasabbak voltak, mint 1890 óta bármikor. A gazdaságok teljesítménye - bár egyes országokban rendkívüli mértékben, akár 20 százalékot is zuhant -, közel sem esett össze annyira, mint bő 80 éve. Defláció sem köszöntött ránk, a válság évei alatt mindvégig pozitív előjelű volt a pénzromlás mértéke.

Abban ugyanakkor több közgazdász is egyetért, hogy a 2008 óta tovagördülő gazdasági világválság az 1929-33-as óta a legnagyobb krízis. Bár a legtöbb ország 2010 tájékán már visszatért a növekedés útjára, 2011 végén és 2012-ben ugyanakkor már több nagyobb gazdaság, például az Egyesült Királyság - és hazánk is - újra recesszióba süllyedt, így egyelőre nem látszik a kilábalás a horizonton.