Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Múlt héten távozott a főváros cégeit egybefogó holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) vezetése. A háttérben hatásköri viták állnak, a leánycégek vezetői politikai kapcsolataikat felhasználva rendszeresen átnyúltak a "főnöküknek" számító BVK feje felett. A nagy kérdés, hogy Tarlós István főpolgármester továbbviszi-e a megkezdett átalakítást, ami a programjának a központi eleme, vagy egyes gazdasági érdekcsoportok győznek, és szerzik meg az ellenőrzést a viszonylag friss holding menedzsmentje felett.
Múlt héten többen is távoztak a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) vezetéséből. Bán Tamás vezérigazgató és Fodor István – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadója – igazgatósági elnök múlt csütörtökön lemondott posztjáról. Az igazgatóság elnökének távozása mellett lemondott a testület két másik tagja is, Bienerth Gusztáv és Pap Géza. Bánt pénteken ugyanakkor szeptember 18-i hatállyal a BVK igazgatósági elnökévé választották.
Tarlós István főpolgármester szerint azért távoztak az említett személyek a BVK-ból, mivel "nézetkülönbségek" voltak a központ és a város vezetése között a munkafeltételeikről, jogosítványaikról, így több tulajdonosi garanciát kivettek volna a főváros kezéből. De voltak súrlódások az igazgatóság és más cégvezetők között is – mondta Tarlós még múlt pénteken.
Kereszttűzben a BVK
A BVK létrehozása alapvetően nem Tarlóshoz, hanem György István jelenlegi főpolgármester-helyetteshez köthető: ez részben következett a Fidesz 2010 után folyamatosan kommunikált programjából, amely szerint Debrecen sikeres példáján felbuzdulva az önkormányzati cégeket holdinggá szerveznék, és ebbe állami cégeket vagy azoknak egy részét is bevonnák. A tarlósi érára rálátó forrásunk szerint maga a főpolgármester-jelölt 2010-es megválasztása előtt egyáltalán nem volt meggyőződve, hogy ez a struktúra lesz a megfelelő, mégis a választási programja része lett a BVK létrehozása. Akkoriban csak egy vázlatos koncepciót tettek le erről az asztalára, ami így is maradt egészen az alapvető döntések megszületéséig. A problémák ott kezdődtek, hogy mindenképp komolyabb előkészítésre lett volna szükség.
A BVK Holding végül 2010-ben állt fel, bár csak 2011 közepén apportálták a holdingba a főváros cégeit. A feladata az lett, hogy az alá tartozó közműtársaságok üzleti tervezését, beruházási politikáját, szervezeti működését, humánerőforrás gazdálkodását racionalizálja, a tulajdonosi érdekeket érvényesítse az anyavállalat és a vállalatcsoport teljes működési vertikumában. "Ennek érdekében az anyavállalat fel kívánja használni a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, a legjobb gyakorlatok átvételére törekszik, hogy a későbbiekben nemzetközi színvonalú hatékonyságot érhessen el" – olvasható ma is a holding honlapján.
A BVK azonban már a kezdetektől viták kereszttüzében állt. Döntően olyan kritikák érték, hogy nincs szükség még egy vízfejre. A BVK létrehozásával azonban Tarlós tulajdonképpen két dolgot szeretett volna megakadályozni. Egyrészt, hogy az előző ciklus fővárosi cégeknél történt korrupciós ügyei ne ismétlődjenek meg, másrészt pedig, hogy csökkentsék a külső gazdasági érdekcsoportok befolyásolási erejét. Mint ismeretes, az előző önkormányzati ciklusban több visszás ügyre is fény derült különböző fővárosi cégeknél, a Hagyó Miklós – jelenleg is büntetőeljárás alatt lévő – korábbi szocialista főpolgármester-helyettes fémjelezte korszak bőven kitermelt vesztegetési és korrupciós ügyleteket.
A lépés dacára a gazdasági csoportok nyomulásának már 2011 februárjában nyilvános nyoma akadt: György István ekkor beszélt először egy sajtótájékoztatón arról, hogy a számukra kedvezőtlen új városüzemeltetési modell miatt egyes üzleti körök folyamatos nyomás alatt tartják Budapest és a város cégeinek vezetőit. Egyben két célkeresztbe állított vezetőt nevezett meg, László Györgyöt – a BVK első vezetőjét – és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját, Tölgyesi Balázst.
A versenyszféra szabályai kevésbé működnek az önkormányzatiban
"Operatív és igazgatósági szinten izgalmas, igényes és tekintélyes feladat volt a BVK-t felépíteni, tagvállalatait irányítani" – mondta a hvg.hu-nak Fodor István, a holding igazgatóságának múlt csütörtökön lemondott elnöke. Kérdésünkre a lemondást azzal magyarázta, hogy a fővárosi közgyűlés korábban olyan határozatot hozott, amellyel fontos irányítási jogokat vont el a BVK-tól. Ilyen például a vezérigazgatók kiválasztása is. "Abban reménykedtünk, hogy a jogok megvonása ellenére folyamatos egyeztetéssel egységes vállalatirányítási gyakorlatot lehet kialakítani. A múlt héten lemondott három igazgatósági tag a versenyszférából jött, és ennek megfelelően talán érzékenyebbek voltunk arra, hogy ha a törvény szerint vagyonunkkal is felelünk, akkor a jogaink is legyenek ezzel összhangban. Sajnálatos, ha egy önkormányzati gazdasági társaság esetében ez nem természetes" – folytatta.
Arra az információra reagálva, amely szerint egyes leánycégek Bán Tamás feje felett egyeztettek Tarlós Istvánnal, az igazgatóság volt elnöke elmondta, hogy önmagában az, hogy valaki átlépi a menedzsment egyes szintjeit, azzal nincs semmi probléma, ha érdemi kérdésekben a BVK vezetésével erről egyeztetnek - emelte ki Fodor István.
Amikor a városüzemeltetési koncepció megvalósítása elindult, ők azt vállalták, hogy megmutatják, egy köztulajdonban lévő gazdasági társaság is tud hatékonyan működni, és ennek bizonyítása részben meg is történt. Szívós, hozzáértő munkával ezen az úton lehet továbbmenni – mondta Fodor. Arra a kérdésre kitérve, hogy vajon mennyire komoly, szakszerű üzleti terveket nyújtottak be a BVK-nak a leánycégek, Fodor azt válaszolta: mivel 20 évig nem volt igazi tulajdonosi érdekképviselet, így érthetően tanulási folyamatra volt és van szükség. Ennek következménye, hogy többször neki kell futni egy üzleti tervnek is. A felvetésre, hogy a változásokkal szemben volt-e a vállalatok részéről ellenállás, a távozó elnök úgy felelt: "Volt, van olyan cég, amely korábbi önállóságának, kiskirályságának elvesztését látja a változásban, de az új vezetők révén a cégek többségénél a fejlődés, a frissülés, a hatékonyság és a minőségjavítás programját szívesen vállalták".
A helyzetet ugyanakkor kicsit másképp látja a BVK ügyeit közelről ismerő forrásunk. A múlt csütörtökön lemondott vezérigazgató korábban állítólag azt mondta, hogy amiatt megy el, mivel ilyen szintű kamarillapolitikával még nem találkozott korábban. Ezalatt azt lehet érteni, hogy a főpolgármesterhez rohangálnak a leánycégek vezetői, átnyúlnak a BVK vezérigazgatójának feje felett. Tarlós pedig sokszor melléjük is áll. Itt sokszor az üzleti tervvel voltak komoly gondok, a cégvezetők nem voltak ahhoz hozzászokva, hogy profitot kell termelni, költséget csökkenteni.
| A Budapesti Városüzemeltetési Központ leánycégei |
| A 2010 októberében megalakult BVK vállalatcsoport tagja lett a BVK mellett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt., a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., a Fővárosi Kertészeti Nonprofit (Főkert) Zrt., a Fővárosi Kéményseprő-ipari (Főkétüsz) Kft., valamint a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Emellett a BVK látja el a tulajdonosi képviseletet az olyan vegyes tulajdonú cégekben, mint a Fővárosi Gázművek Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft., a Budapesti Szennyvíztisztítási Kft., a Nagybani Piac Zrt. és az Enviroduna Kft. |
Fodor azt érezhette, hogy ez így nem megy. Idén már elkezdődött egy komoly üzleti tervezési folyamat, de még mindig vannak gondok. Ezek ugyanis még mindig a régi szocialista nagyvállalatok, a kéményseprők például a mai napig nem tudják, hogy mennyi kémény is van Budapesten, mondta forrásunk.
A kamarillapolitikára kitérve, a tarlósi éra ügyeire rálátó forrásunk azt állította: a döntések eredményét sok esetben az is befolyásolta, hogy mekkora a cégek lobbiereje. A leánycégek vezetése a mostani ciklusban sokkal nagyobb mértékben cserélődött le, mint korábban, és jelentős számban a fideszes holdudvarhoz kötődő személyek kaptak pozíciókat. Ők változatlanul működtették politikai kapcsolataikat a különböző fővárosi cégek érdekében. Az ütközések Bán és a leánycégek között így a felszínre kerülhettek, mivel lehetett olyan eset is, amikor a utóbbiak a főváros és a fogyasztók érdekeivel szembemenve igyekeztek saját érdekeiket érvényesíteni. Emellett pedig olyan, még a Hagyó-érából ismerős szisztémák is léteznek, hogy ha adott esetben előállt a vezérigazgató egy ötlettel, akkor neki a háttérből szóltak, hogy ezt inkább nem kellene csinálni. Hozzá kell tenni, hogy ebben a rendszerben lassan el is kopik egy-egy ember, elképzelhető, hogy Bán is tett olyan nyilatkozatokat, megjegyzéseket, melyek nem csapódtak le a politikusok vagy a gazdasági érdekcsoportok szája íze szerint, így lassan megérlelődhetett a távozás. Erre utalhat az is, hogy információink szerint Bán már 2-3 hónapja bejelentette a városházán, hogy távozni szeretne.
| A BVK cégeinek árbevételei |
| A BVK cégei közül kétségkívül az FKF Zrt. és Főtáv a legnagyobb vállalat, 2010-ben a köztisztasági vállalat 63 milliárd, a távhőszolgáltató 2011-ben pedig 61 milliárd forintos árbevételt ért el. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei 2009-ben kicsivel több mint 6 milliárd, a Budapesti Temetkezési Intézet 2010-ben 4 milliárd, a Főkert ugyancsak 2010-ben pedig 471 millió forintos árbevételt ért el. Azoknál a cégeknél, ahol jelentős volt a fővárosi költségvetésre gyakorolt hatás, forrásunk szerint ott komoly figyelmet fordítottak az üzleti tervre (pl. Főtáv). Ugyanakkor voltak olyan cégek, mint például a kéményseprők, vagy a temetkezési vállalat, ahol kevésbé állt fenn a fenntartható üzleti terv összeállítása és az üzleti terv megalkotása. |
Vannak pozitív elemek is a BVK-ban
A BVK-nál elsősorban az egységes monitoringrendszert és a szabályozást kellene mindenképpen megtartani, valamint tisztán összehasonlítható, folyamatában követhető adatszolgáltatásra lenne szükséges, mondta forrásunk. Ennek eredményeit fontos feldolgozni a politikai vezetés felé is, ez már jelenleg is zajlik, ezt mindenképpen érdemes lenne megőrizni. A szinergiák létrehozásának és költségek megtakarításának folyamatosan hangoztatott elvei azonban nem feltétlenül csak az egységes holdingban csapódhatnak le. Ez sok esetben bonyolult bürokratikus rendszereket eredményez, a fontos az lenne, hogy összehasonlíthatóság legyen, a cégek önmaguk is lássák, hogy a költségek megtakarításával mennyi pénz is marad náluk. Most azonban nem átlátható és egyértelmű, hogy ezt a hasznot meg is tarthatják-e, vagy oda kell adni a BVK-nak.
Kéri András, a BVK Felügyelőbizottságának LMP-s tagja szerint a beruházási tervek ügyében már elkezdték számolgatni a megtérülési mutatókat, ez már jelentős eredmény. Korábban ugyanis csak annyit közöltek a fővárosi cégek, hogy egy bizonyos összeget költenek el az adott évben. A Főtáv profitja például jelentősen megnőtt, mivel leállították a pénzköltést, csökkentették a beruházásokat és a marketingköltségeket, a szponzorációs szerződéseket is felülvizsgáltak. Jelenleg is vannak elrontott dolgok, rosszul kiírt közbeszerzések, de látványos botrányok, bukások nincsenek – tette hozzá Kéri.
A leendő Szarvas-féle vezetés – minden bizonnyal Szarvas Ferenc volt MÁV-vezér lesz a BVK új vezérigazgatója – forrásunk szerint is "szakmailag rendben lévő alapokon nyugvónak tűnik", ám ettől még születhet olyan döntés a Fővárosi Közgyűlésben, mely egyáltalán nem a gazdasági racionalitást venné figyelembe. A Fővárosi Vízművek megvásárlása például pontosan ilyen lépés, és nem biztos, hogy Szarvas ellentmondana, és kijelentené, hogy ő ennek a finanszírozásában nem vesz részt (a Fővárosi Önkormányzat a BVK-tól származó pénzekből, a vízművek hitelfelvétele mellett, fedezné a vízművek megvásárlását). Ez komoly súrlódási pontokat is szülhet a BVK vezetése és a leánycégek között, ám elképzelhető, hogy ez csak egy tompítottabb formában fog megjelenni a nyilvánosság felé.
Kéri szerint Szarvas megérkezésével azzal lehet számolni, hogy a BVK-nál is a MÁV-nál alkalmazott, a pénzkiszivattyúzást megakadályozó, úgynevezett compliance (a hatályos jogszabályok betartását felügyelő) rendszerhez hasonló szisztéma funkcionálhat majd (Szarvas MÁV-os bukása egyes hírek szerint ahhoz köthető, hogy az általa felállított korrupcióellenes osztály elkezdte piszkálgatni a kétes pénzkiszivattyúzó szerződéseket – a szerk.).
Az egész próbálkozás sikere azonban nyilvánvalóan azon múlik majd, hogy mi lesz Tarlóssal, miként tudja az akaratát keresztülvinni – hangsúlyozta a BVK LMP-s felügyelőbizottsági tagja.
| Tarlós le akarta fokozni Vitézyt |
Az Index információi szerint Tarlós István ki akarta szorítani Vitézy Dávidot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) éléről. Tarlós a lapnak azt mondta, hogy nem akart megválni Vitézytől, ámbár úgy gondolta, hogy Vitézynek a belső cégvezetés dolgában még van tanulnivalója, ezért úgy gondolta, ideiglenesen szétválasztanák a BKK szakmai és a vezetői pozícióját. Szerinte felvetődött, hogy Vitézy általános vezérigazgató-helyettes legyen, széles szakmai szabadsággal. A Fidesz, György István főpolgármester-helyettes vezetésével ugyanakkor a múlt heti fővárosi közgyűlés előtt zárt ajtók mögött kiállt Vitézy mellett. Az Index úgy tudja, a képviselő-testület azt is beígérte, hogy csökkenti Tarlós fővárosi cégek menedzsmentjére vonatkozó kinevezési jogait. A hvg.hu emellett korábban arról írt, hogy olyan ötlet is felvetődhetett városházi körökben, hogy a BVK-t és a BKK-t összevonnák, bár ez jelenleg nem igazán elképzelhető. Fodor István a hvg.hu-nak kifejtette, hogy a két ágazat jelentős különbözősége miatt az összevonás szerinte lehetetlen, ha előrelépés lenne a cél. Mindkét ágazatban először meg kell valósítani a két éve meghirdetett terveket. A vizes (víz-csatorna-szennyvíz) közszolgáltatók integrációja viszont lehet egy stratégiai cél (ez már meg is kezdődött, ám a Fővárosi Csatornázási Művek megvásárlására sokkal több pénzt kellene költeni a vízművekére szánt 15 milliárdnál). A BKK és a BVK esetleges összevonásáról Alexa György, a BVK Felügyelőbizottságának MSZP-s delegáltja elmondta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az összevonással pénzt takarítanának meg. Mindenekelőtt azért, mivel a BVK rendkívül szerteágazó tevékenységi körökkel rendelkezik, bonyolult a működése, és először is le kellene “ülepednie” a holding megalakításának. Ehhez még egy jó évre szükség lenne, de én aggódom, hogy ez nem fog megvalósulni – tette hozzá a BVK fb-tagja. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
