Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Magyarország bukhatja a legtöbbet
Közel 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési forrásra számíthatunk az Európai Bizottság javaslata szerint a következő uniós költségvetési ciklusban. A probléma kezeléséről Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára csütörtökök megbeszélést is folytatott az uniós szakminiszterek ciprusi ülésén.
Novemberben külön EU-csúcsot tartanak a 27-ek állam- és kormányfői a közösség következő hétéves költségvetési tervezetéről, és annak vitás kérdéseiről – nyilatkozta a Világgazdaságnak Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára. Az államtitkár csütörtökön uniós kollégáival tárgyalt a soros elnökséget adó Cipruson a 2007-2014 közötti költségvetéséről.
Az államtitkár elmondta, hogy szerinte nincs összhangban az uniós kohéziós politika céljaival, hogy a hiánycsökkentés terén az utóbbi időben komoly eredményeket elért Magyarország majdnem 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési forrást kapjon a következő, 2014-2020 közötti közösségi költségvetési időszakban. Az államtitkár konkrét számot nem mondott, hogy mekkora összeggel lennénk elégedettek, mivel még nem tudni, hogy mekkora lesz a következő uniós büdzsé.
Hazánk a mostani 25,7 milliárd eurós kerettel szemben a következő hétéves ciklusban csak 18,6 milliárddal számolhat, ennek fő oka pedig, hogy az Európai Bizottság (EB) rendkívül alacsony növekedéssel számol Magyarországon, a jelzett időszakban éves szinten mindössze 0,8 százalékkal. Ennek azért van jelentősége, mert Brüsszel a hosszú távú növekedési előrejelzések alapján állapítja meg az egyes tagállamok GDP-szintjét, amely emellett meghatározza a lehívható támogatás mértékét is. Eközben a Magyarország számára megítélt támogatások összegét az EB a GDP jelenlegi 3,1 százalékos szintje helyett 2,5 százalékban szabta meg.
A következő hétéves költségvetési ciklust a nettó befizető tagállamok a válságra hivatkozva igyekeznek megkurtítani, különösen a fejlesztési forrásoknál vágnák meg a pénzeket, ahol 354 milliárd eurós keret helyett mindössze 338 milliárddal lehetne számolni, a veszteség harmadát Magyarországnak kellene viselnie. "A magyar kohéziós források súlyosan aránytalan mértékben csökkennének Brüsszel tervei szerint, ami akkor lenne indokolt, ha hazánk fejlettsége növekedett volna az EU átlagához, de a számok egyáltalán nem ezt mutatják" – mondta a Világgazdaságnak Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
