2012. augusztus. 27. 16:36 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 27. 16:24 Gazdaság

Nem indul nyomozás földügyben, felháborodott az MSZP

Nem nyomoz a rendőrség az MSZP földügyben tett feljelentése miatt. A szocialisták arcpirítónak tartják a döntést.

A földbérletpályázatok ügyében tett feljelentésének elutasításáról tájékoztatta a rendőrség az MSZP parlamenti frakcióját - közölte Harangozó Tamás, a képviselőcsoport helyettes vezetője hétfőn.

A politikus szerint a rendőrség a hűtlen kezelés gyanúja esetében arra hivatkozva utasította el a nyomozást, hogy a földalapkezelőt nem érte kár, hivatali visszaélés pedig azért nem történhetett a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet "nem végez közhatalmi, államigazgatási feladatot", munkatársai nem számítanak hivatalos személynek.

Harangozó Tamás a rendőrségi indoklást döbbenetesnek, arcpirítónak nevezte. Szerinte abból az következik, hogy "az állami földek kezelése a nemzeti együttműködés rendszerében magánügy", a visszásságok kivizsgálása pedig nem tartozik a rendőrség hatáskörébe.

"A kérdés az, hogy ez a határozat a kormánynak való megfelelési kényszer, a kirúgástól való félelem vagy direkt politikai utasítás" hatására született-e - jelentette ki a szocialista képviselő. Az MSZP erre és arra a kérdésre is választ vár a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén Pintér Sándor belügyminisztertől és Hatala József országos rendőrfőkapitánytól, hogy mostantól minden, "a Fidesz érdekeltségi körében tartozó korrupciós ügynek" ez lesz-e a vége.

Harangozó Tamás arra is kitért, a határozat öt nappal azután kelt, hogy a Belügyminisztérium bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni, illetve gazdaságvédelmi osztályainak megszüntetését, a földügyben tett feljelentéssel pedig az utóbbinak kellett foglalkoznia.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.