Nem biztos, hogy jó ötlet volt megmenteni a bankokat
A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as csoport 2008. novemberi döntése, mely szerint a nagybankokat ne hagyják csődbe menni, akkor talán még jó döntésnek látszott, ám mostanra kiderült, hogy ezek a bankok zsarolni tudják megmentőiket. Ezt a döntés most felül kell vizsgálni.
A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-as országcsoport 2008. novemberi döntése, mely szerint a gazdaságok és pénzügyi rendszerek szempontjából kulcsfontosságú bankokat nem hagyják bedőlni, akkor bölcs döntésnek tűnhetett. Ugyanakkor ez a döntés, és az érintett kormányok és pénzintézetek hibás lépései azt okozták, hogy a bankok most zsarolni tudják megmentőiket - írja a Project Syndicate oldalon Frank Schaffler és Norbert F. Tofall.
Ez a zsarolási potenciál tulajdonképpen azért is lehetséges, mivel ha egy, a rendszer szempontjából kulcsfontosságú bank fizetésképtelenné válik, akkor az egész gazdaság fizetési rendszere romba dőlhet. A szerzőpáros szerint az államoknak a bankok fenyegetéseire megfelelő módon kell válaszolniuk. A kormányoknak nem lenne szabad olyan bankközi követeléseket garantálniuk, melyek közvetlenül nem érintik a lakossági betéteket. Az is szükséges a rendszer jó működéséhez, hogy egy, a fizetésképtelenséget felügyelő szakértő menedzselje a bajba jutott bankot, hogy így biztosítsák minden befektetett állami eszköz megfelelő felhasználását.
A fenti logika szerint így el lehetne szeparálni a lakossági betéteket a többi portfóliótól, és ha még át is terjed a fizetésképtelenség egy másik bankra, akkor - ugyanezt a módszert alkalmazva - a betétek biztonságban lennének. A bankok kontrollált likvidációja az úgynevezett "zombi eszközöket" is felszámolná. A szerzőpáros szerint megvan az erőnk arra, hogy a pénzügyi rendszer rohamosan növekvő adósságát eltüntessük, és egy új monetáris rendet hozzunk létre. Ehhez a bankfelügyeletek megreformálására is szükség van, Európában és máshol is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.