Komoly hibákat követtek el az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájában, ám egy IMF-megállapodással és egy ésszerű döntéseket hozó kormánnyal rövid távon is helyre lehetne hozni a magyar gazdaságot - mondta Jaksity György közgazdász az Indexnek adott interjújában. Véleménye szerint a magánnyugdíjpénztárak államosítása, valamint a helytelen kommunikáció miatt is megemelkedett kamatterhek jelentették a legfőbb problémákat.
Az IMF-megállapodásban látja az egyetlen kiutat a magyar gazdaság számára Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető ighazgatója, közgazdász. Jaksity az Indexnek adott interjújában elmondta, szerinte teljesen nyilvánvaló butaságok történtek az elmúlt tizenkét évben, amelyeket jóvá kellene tenni.
Az első ilyen butaságként Jaksity azt említette, hogy nem ismerték fel azt, hogy az ország finanszírozásának költsége milyen óriási terhet jelent a költségvetésnek, a háztartásoknak valamint a cégeknek. Semmin nem lehet annyit spórolni, mint azon. A magas kamatot szerinte azzal is lehet csökkenteni, ha megnyugtató dolgokat mondanak a krományok, az embereket partnerként kezelik, bizalmat teremtenek itthon és külföldön.
A közgazdász szerint sokszor visszafogottabban kellett volna nyilatkozni, és nem lehet mindenre azt mondani, hogy ez belpolitika, ez a mi dolgunk. "Azt is jó lenne figyelembe venni, hogy a másik oldalon is érző emberek ülnek, akiknek van egójuk" – mondta. "Nem lehet olyanokat elküldeni a fenébe, akiknek hatalmában áll, hogy gazdaságilag porrá zúzzák az egész országot. Tudomásul kell venni, hogy intézményi és vállalati egó is van. Egy befektető vagy egy politikus egy ponton túl nem érti, hogy miközben tőle is függ Magyarország jövője, akkor miért bánnak vele úgy, mint egy kutyával" – magyarázta Jaksity György, aki szerint a magyar kormány az IMF-fel, valamint az EU különböző intézményeinek vagy kormányainak a vezetőivel is ellenségesen bánt. "Normálisan kommunikálni, udvariasnak, ne adj isten kedvesnek lenni, az semmibe nem kerül. Faragatlannak és neveletlennek lenni, ráadásul nem felmérni, hogy mi a reálpolitikai helyzet, az nagyon sokba kerül" – mondta Jaksity.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban a közgazdász elmondta, nem lát irányváltási szándékot, de például történhetnek személycserék a kormányban, ami megnyithatná az utat. "Amit látok, hogy az elmúlt két évben körvonalazódott egy gazdaságpolitikai keret. Ebből nem nagyon lépünk ki, ha nincs valamilyen gazdasági kényszer" – vélte. Mint mondta, szerinte vitathatatlanul van egy politikai és társadalmi víziója a kormánynak, ebből építkezik egy gazdasági stratégia, aminek vannak jó és rossz elemei.
Szerinte készült egy diagnózis is az országról, ami ráadásul helyes volt: alacsony a foglalkoztatás, a gyerekvállalási készség, kevesen élnek munkából, miközben túl sokan segélyekből, és magas a feketemunka aránya is. Magas az eladósodottság, és az adósságszolgálat felemészti a növekedés forrásait. Túl bonyolult az adórendszer, és nem támogatja a munkahelyteremtést. Jaksity szerint az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény is része a kormány víziójának, része a gazdaságpolitikai stratégiának, ami alapvetően arról szól, hogy a munkát részesíti előnyben a segéllyel szemben, a gyermekvállalást a gyermektelenséggel szemben.
A közgazdász szerint azonban hiába volt helyes a diagnózis, és a megfelelő cél az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban, az adórendszer egyszerűsítése és az élőmunkaterhek csökkentése nem érvényesült, és a munkáltatók, illetve munkavállalók jó része, amit nyert az adócsökkenésen, elvesztette a rossz gazdaságpolitika miatt.
Az elmúlt évtizedben Jaksity György szerint a magyar gazdaságpolitika mindent megtett, hogy tönkretegye a piacunkat, de ami igazán nehéz helyzetbe hozott minket, az a magánnyugdíjpénztárak államosítása és ezen keresztül a legfontosabb gazdaságfinanszírozási források felélése volt. Mint mondta, egy olyan politikai döntésre, ami egyik évről a másikra eltünteti a GDP 10 százalékára rúgó nyugdíjmegtakarításokat, akkor sem lehet felkészülni, ha három évre előre tudjuk, hogy ez lesz. "A mi üzletünk addig működik, amíg van tőkepiac. Ha a kormány ezt felszámolja, akkor nem tudunk mit csinálni, adott esetben még akkor sem, ha egyébként mindig egy-két lépéssel előrébb járunk a piacnál" – mondta.
Jaksity szerint azonban ha lesz egy IMF-megállapodás, ami a gazdaságpolitikai hibák kijavítását eredményezi, akkor két év alatt pénzügyileg viszonylag jó állapotba hozható az ország, és a nem túl magas növekedés alapfeltételei helyreállíthatók, bár a kulturális és mentalitásbeli társadalmi válságon ez sem fog segíteni.
A közgazdász szerint azonban ha lenne egyszer egy olyan kormány és egy olyan törvényhozás, egy olyan politikai helyzet, amiben ésszerű döntések születnek, akkor két év alatt a mai rossz bázishoz képest akár csodát is lehet tenni. Bár ettől még nem lenne évi 4-5 százalékos növekedés, de azt a 2 százalékot talán tudnánk realizálni, ami benne van a rendszerben, és talán kőkemény munkával fel tudjuk ezt nyomni 1-2 százalékponttal. Ez utóbbi persze egy 5-10 éves strukturális kiigazítási folyamat és meginduló társadalmi megújulás eredménye lehet, ha minden jól megy
Ha azonban nem lesz IMF-megállapodás, akkor Jaksity szerint "tündérországban folytatódik a hihetetlen gazdasági csoda", a valóságban azonban ha a piacról sem tudjuk finanszírozni magunkat, fizetésképtelenek leszünk.
Mint mondta, ő maga nem ért egyet a kormány gazdaságpolitikai döntéseivel, a kormány pedig inkább olyanokat hallgat meg, akik nem kritizálják a terveket. "Cégvezetőként azt tanultam, hogy ha én hülyékkel veszem körül magam, akkor sikertelen lesz a cég" – mondta Jaksity, aki szerint feltehetően a kormányzás, az államigazgatás is hasonló logikát követ, de lehet, hogy van olyan is, akinek bólogató emberek kellenek.
Jaksity megkülönböztette a 2008-as válságot az eurózóna jelenlegi problémáitól, és úgy vélte, az elhúzódó problémák ellenére az eurózóna valamilyen formában túl fogja élni a válságot, de az nem biztos, hogy Görögország még sokáig a tagja lesz, náluk elképzelhető, hogy jön a drachma.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.