Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár egyre népszerűbbek Magyarországon a "Közvetlenül a termelőtől!"-típusú szerveződések, Budapesten alig találni olyan piacot, ahol közvetlenül a termelőtől lehet vásárolni hazai dinnyét. Pedig a szezon elindult. Nem kis kormányzati csinnadtrattával.
Bár már júniusban sok helyütt azzal ámították a vásárlókat a zöldségesek, hogy az ő dinnyéjük magyar termék, valójában alig két hete kezdődött meg hivatalosan a dinnyeszezon a szedéssel. A fővárosban közvetlenül őstermelőtől dinnyéhez jutni majdhogynem lehetetlenség.
Az állandó piacokon ugyan vannak őstermelői asztalok, de ezeken jobbára primőr zöldségeket vagy száraz húsárukat kínálnak, a dinnye fő elosztó csatornái a nagybani piacokon és a nagykereskedőkön keresztül terítenek. A kiskereskedők is így szerzik be az árujukat. Még akkor se legyenek kétségeink, ha platón kínálva a kertkapuig hozzák a dinnyét, miközben öblös hangú férfi kiabálja a gigafonon: „Megjött a dinnyés!”. Ő is nagy valószínűséggel a nagybanin vagy a Tescóban vásárolt be.
Promózott dinnyék
Június vége óta időközönként előugrik egy-egy zöldégespult mögül Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vagy Budai Gyula parlamenti államtitkár, hogy az új dinnyét ünnepélyesen felköszöntsék. (Szerdán épp a Váci úti Tescóban volt egy promóció.) De a kormány által olyannyira népszerűsített „családi gazdálkodók” közvetlenül nemigen jutnak el dinnyéjükkel a vásárlókhoz. A haszon nagy részét a nagyban utazók fölözik le.
„Kész csoda, hogy mi Békés megyéből itt vagyunk és ezen a piacon árulhatunk” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Antalné, aki férjével az újpesti piacon kínálja „Medgyesegyházi Mézédes Maci Kedvencét”, miként az az előre legyártatott macifejes molinójukon is olvasható. A placcon a hat dinnyés közül ők az egyedüli őstermelők.
Történetük nem nélkülözi a mesébe illő elemeket. Az asszony három éve Pesten szerezte meg gyógypedagógusi végzettségét és lett logopédus. A vizsga előtt két nappal egy erzsébetvárosi könyvesboltban vásárolt, ahol beszédbe elegyedett az eladóval. Kiderült, hogy medgyesegyházi, mire az eladó visszakérdezett: arról a híres dinnyetermő vidékről? Az amúgy áradóan jókedélyűnek tűnő Nagy Antalné kifakadt: lehet, hogy híres, de nem sokra megy vele, ha a termelőnek nem adnak a felvásárlók kilónkénti húsz forintnál többet. A könyvárus azt tanácsolta, hogy próbálkozzon az újpesti piacon. „Úgy ahogy voltam, fehér blúzban, sötét szoknyában felültem a 130-as buszra és bementem a piacfelügyelőhöz. Mondtam, hogy két nap múlva jönnénk a férjemmel, ő pedig örült, hogy lesz egy őstermelőjük. Azóta is hálás vagyok annak a hölgynek, aki ezt a tanácsot adta. Egyszer már láttuk a piacon, de még egy dinnyét sem volt hajlandó ajándékba elfogadni."
600 mázsa és mennyi a bér?
Nagyék két hektáron termelnek, ami a helybéli dinnyések között nem a legkisebb terület, de azért kicsinek számít. De egy hektár termelési költsége nagyjából egymillió forint, amit meg kell finanszírozni: csak akinek több pénze van, az termel 5-20 hektáron - mondta az asszony. Az ötezres lélekszámú Medgyesegyházán (melyhez a szintén dinnyetermelő Bánkút is tartozik) nagyjából 2-300 család dinnyézik, Nagyék például 1987 óta. Akkor még a fekete szigetcsépi fajtát vetették, de ma már 2-3-féle újonnan nemesített fajtával (lady, colosseo, prismatica) dolgoznak. (Érdemes megnézni egy online vetőmagbolt kínálatát: közel félszáz görögdinnyemag közül lehet választani.)
Egy hektáron - időjárástól függően - 400-900 mázsa görögdinnye terem. Az idei év közepes terméshozamú (kb. 600 mázsa/ha), de nagyon jó minőségű dinnyét ad. Az újpesti piacon csak a termés töredékét értékesítik, a többivel „kamionoznak” ők is: a helyi nagykereskedők idén negyven forintjával viszik el kilóját. A piacon viszont a héten 200 forintot, múlt héten pedig még ennél is ötven forinttal többet kaptak kilójáért. Az árak a piacon is egységesek, ahogyan otthon a felvásárlói árak is. „Nincs különutas. Ez az ár mindenkinél” – szögezi le Nagy Antalné, aki három diplomájával (a gyógypedagógusi mellett van óvodapedagógusi és tanítói végzettsége is) a családban a tartós kereső. Esztergályos férje – aki egyébként a dinnyetermészetes szakmai mentora – a holtidényben közmunkázott. (Azt közösen sem tudjuk megmagyarázni, hogy miért kapott egy hónapban csak 40 ezer forintot, miközben a közmunka bérminimum nettó 47 ezer forint.)
| Hobbitermelőknek |
A kistermelői dinnyetermesztés általában fólialagutas módszerrel történik: az alsó talajtakaróra visszahúzott földrétegbe 1-1,2 méteres tő- és 2,5-2,7 méteres sortávolságra ültetik általában április közepén a magokat., majd ráterítik a felső fóliát, amit addig hagynak rajta, amíg el nem kezd a dinnye virágzani. Egy tőn 2-5 darab dinnye terem. A dinnye szára a szedés után újraköt, így többszöri szüretelésre is lehetőség van.A dinnyét általában csöpögtetős öntözőrendszerrel locsolják: így a dinnye folyamatosan kap igény szerint vizet. Alapvetően fontos a meleg, napos idő. A termést a fagy és a jég teheti tönkre. Dinnyét érdemes parcellaváltással termeszteni, mert a földet évről évre alaposan kizsigerelheti. |
A macis logó onnan jött, hogy Nagy Antalné a gyerekeknek az iskolában macit szokott rajzolni, ha jól viselkednek. „A maci szereti az édeset, a dinnyénk pedig mézédes” – fejti ki, hozzátéve, hogy tavaly a férje még kérdőre vonta, amikor először egy nagy sárga kartonra felrajzolta a macifejet. Ma már jobban rákészültek.
Inkább szervezetten
“A termelői kereskedelmi migráció, vagyis amikor maguk a termelők értékesítik a dinnyét, kevéssé jellemző” – erősítette meg piaci benyomásainkat Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő, aki egyébként a medgyesegyházi dinnyetermelők egyik legnagyobb felvásárlócégének, a 210 milliós jegyzett tőkéjű, tavalyelőtt 1,2 milliárdos árbevételű Simba Kft-nek az egyik alapító tulajdonosa, korábbi ügyvezetője.
Simonka, aki Pusztaottlaka polgármestere is, a Simba Kft-ben üzlerésszel bíró számos termelői értékesítő szövetkezet (tész) egyikén, a Magyar Termés Kft-n keresztül ma is tulajdonos. Így természetes, hogy a dinnyetermesztők jövőjét sem a közvetlen értékesítés megszervezésében, hanem a tész-ek alakulásában látja, noha „Magyarországon a Kádár-korban történt kolhozosítás miatt sok termelő idegenkedik ettől. De a jelenlegi és a megelőző kormányok is azt szerették volna, ha a zöldség-gyümölcs ágazat termelőinek 50 százaléka ilyen módon szerveződne, mivel így saját érdekeiket is jobban tudnák képviselni” - fűzte hozzá Simonka.
Ma ugyanakkor a termelők többsége még ragaszkodik az önállóságához. Az értékesítés általában úgy zajlik, hogy a termelők beszállítanak a kereskedőknek - ez lehet valamelyik nagybani piac vagy felvásárló telep -, vagy a földekre kimennek a felvásárlók. A nagybani piacról már a kiskereskedők viszik tovább a portékát és terítik a helyi piacokon, boltokban. A felvásárlótelepeken - melyek nagyobb része a dinnyetermő vidékeken, például Medgyesegyházán, helyezkedik el - ott helyben tisztítják, csomagolják és hűtik a dinnyét. A nagy áruházláncok pedig hűtőkamionokkal viszik a szuper- és hipermarketekbe a gyümölcsöt.
60-40
Simonka György, a hvg.hu-nak elmondta, hogy idén a tavalyi 20 millió után idén 60 millió forintot szánnak a dinnye népszerűsítésére. A mostani 40 forintos átvételi árak mellett a gazdák hektáronként 500-600 ezres profittal számolhatnak. Ez, tekintve a hektáronkénti 1-1,5 milliós bekerülése költséget és az egész éves munkavégzést, Simonka szerint a minimum, amit minden évben ki kellene termelnie az ágazatnak. A belső fogyasztás mellett az export erősítése is cél. A magyar dinnye jelenlegi legfőbb exportpiacainak Németország, Csehország, Lengyelország és a balti államok számítanak, a magyar dinnyetermés 40 százaléka megy külföldre - pár éve még pont ilyen arányú volt az itthoni értékesítés.
A közeljövőben a cél az, hogy évente ezer hektárral emelkedjen itthon a dinnye termőterülete, és minden egyes ezer hektárral háromezer embernek munkát is tudnánk adni - hangsúlyozta Simonka. Magyarország egykor a világ harmadik legnagyobb görögdinnye-exportőrének számított és 14 ezer hektáron termelték ezt a gyümölcsöt. Ma 5 ezer hektáron termelnek dinnyét, ez 15 ezer embernek ad munkát és idén 150 ezer tonnás terméssel számolnak a termelők.
| Neppperek |
“A nepperkereskedelem visszaszorítása kiemelten fontos a dinnyeágazat területén” - mondta a hvg.hu-nak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmai Terméktanács elnöke. A dinnyenepperek engedély, telephely nélküli, az adózást megkerülő feketekereskedők, akik a termelőktől közvetlenül, adott esetben magasabb árat ígérve vásárolják fel a magyar dinnyét. Mivel nem adóznak, így olcsóbban terítik a piacon a magyar árut és ezzel lenyomják a kezdeti árakat. Emellett komoly problémát jelent az is, hogy a nepperek Romániából és Macedóniából hoznak be rossz minőségű görögdinnyét, és azt kiváló magyar termékként próbálják meg értékesíteni. A nepperek külföldön is problémát okoznak, mivel sok esetben a magyar dinnye hírnevét teszik tönkre azzal, hogy még éretlen terméket - kihasználva a magasabb szezon eleji árakat - adnak el. A nepperek visszaszorítására és a csalók kiszűrésére a vidékfejlesztési minisztér a regisztrált dinnyekereskedők teljes körű ellenőrzését rendelte el július elején. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
