A több lábon állásra esküsznek a leendő nyugdíjasok
Bár a leendő nyugdíjasok nagy többsége több forrásra is támaszkodik időskori éveit illetően a vizsgált országokban, még mindig az állami nyugdíjbiztosítás előfordulási aránya a legmagasabb az egyes formák között - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. Az állami nyugdíjpillér szerepe Magyarországon az egyik legjelentősebb.
Több forrásra is támaszkodni kíván a leendő nyugdíjasok legnagyobb része – derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. A lehetséges források közül – amikor több megtakarítási formát is meg lehetett jelölni – viszont még mindig egyértelműen az állami nyugdíjbiztosítás vezet, hiszen azt az összes válaszadó csaknem fele – 48 százaléka – megemlítette.
Ezt követték a magán-nyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok, egyenként 30-40 százalékos aránnyal. Figyelemre méltóan magas ugyanakkor a nyugdíjas évekre önállóan megtakarítók aránya is, hiszen a megkérdezettek 30,6 százaléka jelölte meg saját pénzét forrásként, illetve közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen hosszú távú megtakarítási számlával rendelkezik.
A megkérdezettek csaknem egynegyede említette meg lehetséges forrásként az életbiztosításokat is – Magyarországon az arány viszont 33,3 százalék -, míg a részvényeket 20 százalék tartotta említésre méltó elemnek. Érdekes eredmény emellett, hogy a válaszadók ötöde saját ingatlanával is számol a nyugdíjas évek fedezése céljából, vagyis meglévő ingatlanának kisebbre cserélésével is pénzhez tervez jutni.
Az állami nyugdíjbiztosítás említésénél igen előkelő helyen állnak a leendő magyar nyugdíjasok: ezt a forrást 53,6 százalékuk említette meg. Ez ugyanakkor nem kiemelkedő eredmény, hiszen a több opciót tartalmazó felmérésnél ennél is magasabb arányt produkált például Németország, Spanyolország vagy az USA is.
Figyelemre méltó eredmény viszont, hogy a több lehetséges választ tartalmazó, húsz megtakarítási formát felkínáló kérdőívnél a magyarok 13,4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nincs nyugdíjcélú megtakarítása. Ehhez hasonló arányt pedig egy országban sem produkált a felmérés, hiszen még a sorban következő Spanyolországban is „csak” 9,2 százalék volt azok aránya, akik semmilyen nyugdíjcélú megtakarítást nem tudtak megjelölni.
Az első számú nyugdíjcélú forrásra vonatkozó felmérés szintén érdekes eredményt hozott. A magyar válaszadók jóval nagyobb hányada jelölte meg elsődleges forrásként az állami nyugdíjat, hiszen a bő 20 százalékos összesített eredménnyel szemben a magyaroknál ez az opció 38,6 százalékos szavazati arányt kapott.
A felmérést az AEGON megbízásából készítették kilenc országban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és az USA-ban – több mint 9000 aktív, illetve már nyugdíjas megkérdezett részvételével. A kutatás személyes, számos témát felölelő interjú módszerével készült, 2012. januárjában és februárjában.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.