"Mivel Matolcsy mondta, semmi sem biztos" – így kommentálta az egyik elemző Matolcsy György és Rogán Antal 300 milliárdos csomagját. (Erről részletesebben itt olvashat.) Az egyik nagy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője szerint lényegében politikai manőver az új bejelentés, amellyel a munkáltatók közterheit csökkentenék, emiatt nem is lehet igazán gazdasági szempontok szerint értékelni. A szakértő szerint a próbálkozás abból ered, hogy a Fidesz látja a népszerűségvesztést és a választók felé próbál úgy tenni, mintha komolyan tenne valamit a gazdaság élénkítése érdekében.

A hvg.hu által megkérdezett elemzők többsége amellett, hogy a csütörtöki bejelentések többségét zavarosnak mondta, általában egyetértett a csomagban megfogalmazott, nem részletezett ígéretek nagy részével, hiszen az általában jó, ha a munkáltatók és a vállalkozások terhei csökkennek, különösen az alacsony foglalkoztatottságú csoportokban, akiket a csomag megcélozna.

Veszélyes játék a tartalékkal

A 300 milliárdos csomag fedezete, ha lehet az ígéreteinél is zavarosabb. Mint arról Matolcsy György csütörtökön délután beszámolt, 100 milliárdot a kormány abból teremtene elő, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket kiterjeszti a jegybank egyes pénzügyi műveleteire, további 100 milliárd forint kerül a program mögé azzal, hogy a Magyar Államkincstárra is kivetik a tranzakciós adót, és az utolsó 100 milliárdot a költségvetés tartalékából vennék kölcsön.

Ebből az egyeztetésből jött ki a 300 milliárdos csomag

MTI / Máthé Zoltán

A költségvetési tartalékkal tervezett bravúr azonban az elemzők szerint nagyon nem jó ötlet. „Az eredeti tervek szerint 200 milliárd biztonsági tartalékkal számolt a kormány, ez a normál működéshez szükséges, azonban a jelen helyzet szerint kb. 200 milliárd forintos lyuk keletkezik a költségvetésben, amit adónövelések nélkül nem igazán lehetne tartani, így a kormány elég kockázatos játékba kezdett” - mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.

Hasonlóan vélekedett Forián Szabó Gergely is, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint a jövő évi költségvetésben ellentétes eredőjű kockázatokat lehet látni, azonban a biztonsági tartalékok csökkentése a jelenlegi rendkívül bizonytalan világgazdasági környezetben veszélyes lehet.

Mégis a tranzakciós adóról szóló rész a legzavarosabb, amelyet egyébként a bejelentés előtt a költségvetési bizottság alapjaiban írt át. Samu János szerint a tranzakciós adó 280 milliárdról 140 milliárd forintra való csökkentése önmagában pozitív fejlemény, de az adónem kiterjesztése az államkincstárra és a Magyar Nemzeti Bankra nem tekinthető plusz adóbevételnek, mivel ezek a szervek állami forrásból működnek, így nem egyértelmű, hogy a kormányzatnak milyen szándékai vannak ezen a területen.

Szarvashiba a tranzakciós adóban

A tranzakciós adó szabályait átíró, csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslatba egy komoly baki is becsúszott: a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) „a legalább egynapos legfeljebb kéthetes jegybanki betét elhelyezése” után kell majd tranzakciós illetéket fizetnie, azonban a jegybanki kéthetes betét 2007. január elseje óta nem létezik. Ehelyett az  MNB azóta heti egy alkalommal, kéthetes lejáratú kötvényt bocsát ki aukció keretében, amiből a kereskedelmi bankok mennyiségi korlátok nélkül vásárolhatnak.

Ezzel nemcsak az a gond, hogy nemlétező alapra vetnék ki az új adót, hanem az is, hogy a kötvény értékpapírnak minősül, és a tranzakciós adó alól kivételt képeznek az értékpapírok és az értékpapírokkal kapcsolatos pénzmozgások.

Kozmetikázás az MNB megadóztatása

Ha ezt a hibát valahogy kiküszöböli a kormányzat, a Magyar Nemzeti Banknak a tranzakciós adó alanyaként két választása lesz: vagy „lenyeli” a veszteséget, vagy áthárítja azokra a pénzintézetekre, amelyek igénybe veszik a megadóztatott jegybanki pénzforgalmat. Azonban mindkét lehetőségnek súlyosak lennének a következményei.

MTI / Máthé Zoltán

Ha az MNB nem hárítja tovább a veszteséget, akkor ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy az állam egyéves csúszással magát (ennélfogva hosszabb távon a lakosságot) adóztatja meg, ugyanis, ha az MNB-nek negatív az eredménytartaléka, akkor a törvény szerint azt a következő év költségvetésének pótolnia kell. Ha az MNB-nek 2013-ban 125 milliárdos vesztesége keletkezik a tranzakciós adó miatt (ekkora összeg következne Matolcsy csütörtöki bejelentéséből), akkor erre 2014-ben adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel fedezetet kell találnia a kormánynak.

Így a jövő évi tranzakciósadó-bevétel az MNB pénzforgalmából valójában egy költségvetési kozmetikázással elfedett lyuk. Vagyis erősen kétséges, hogy a tranzakciós adó MNB-re eső része nettó értelemben befolyhat-e a költségvetésbe – mondta a hvg.hu-nak Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője.

Vagy erőltetett alapkamat-csökkenés

Ennél még súlyosabb következményekkel járhat, ha az MNB áthárítja a pénzintézetekre a tranzakciós adót, ez ugyanis jelentős mértékben megváltoztatja a jegybanki alapkamat reálszintjét. A pénzügyi tranzakciós adó kivetése az egynapos jegybanki betétekre és a kéthetes jegybanki kötvényre, felérne egy 2,6 százalékos jegybanki alapkamat-csökkentéssel a Citibank vezető elemzője szerint.

A kéthetes MNB-kötvény a jegybank legfontosabb eszköze, mivel a kéthetes kötvény kamata a jegybanki alapkamat. Az alapkamat hatása lényegében a kéthetes MNB-kötvényen keresztül érvényesül a gazdaságban: ha magas az alapkamat, vagyis a jegybank magas kamatot fizet a kéthetes kötvények után, akkor ez arra ösztönözheti a bankokat, hogy több pénzt tartsanak a jegybankban és kevesebbet helyezzenek ki a gazdaságba, ha pedig alacsony, akkor több pénz van náluk és a gazdaságban.

Az alapkamat jelenleg 7 százalékos, de ha a kéthetes kötvényekhez kapcsolódó tranzakciók után tranzakciós adót  kell fizetni, akkor valójában csak 4,5 százalék körül lesz a tényleges kamatszint. A pénzintézetek ugyanis kifizetik adóban annak a nyereségnek egy részét, amit a kéthetes kötvény 7 százalékos kamatán nyernek. Ennek olyan tovagyűrűző hatása lenne a gazdaságban, amiről csak spekulálni lehet – mondta a hvg.hu-nak Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makroelemzője. Az alacsonyabb jegybanki kamatszint hatására elvileg csökkenhetnének a bankközi kamatok, és a rövid állampapírok hozamai, viszont ennek az ára a forint gyengülése lenne – vélekedett az elemző.

Az alacsonyabb kamatszint egyébként egybevágna Orbán Viktor és a kormánypárt régi vágyával, ugyanis már évek óta azt szeretnék elérni, hogy a kéthetes kötvényből több pénz áramoljon vissza a gazdaságba, ugyanis meggyőződésük szerint a bankok túl sok pénzt tartanak a jegybankban. Ezt azonban nem mesterséges eszközökkel, hanem olyan gazdaságpolitikával lehetne elérni, amely alacsonyabb jegybanki alapkamatot eredményezne, és hitelkihelyezésre ösztönözné a bankokat.

A kincstárral is kozmetikázna a kormány

Azt se nagyon értik az elemzők, hogy a Magyar Államkincstárt hogyan adóztathatja meg az állam, tekintve, hogy ez az intézmény az államháztartás része, és végeredményben az állam központi utalásokat végző szerve. A probléma egy kicsit hasonló, mint a jegybank esetében: az államkincstár vagy továbbhárítja azokra a terhet, akiknek rajta keresztül megy a pénz, vagy lenyeli a veszteséget. Az első szimpla megszorítás lenne, ha a lakosság az államkincstár utalásának a címzettje, akkor a lakosság fizetné, vagy az az állami, illetve önkormányzati intézmény, amelynek a számlájára megy a pénz.

MTI / Máthé Zoltán

Mint látható, már ebben a „továbbhárítós” esetben is felmerül, hogy az állam sok esetben magát adóztatná meg, vagyis egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt, ami a hiány nem túl ügyes elfedése egy költségvetési kozmetikával. Ez az eset még inkább fennáll, ha az államkincstár nem hárítja tovább, hanem lenyeli a veszteséget, ha ez egyáltalán lehetséges – mondják az elemzők.

A tranzakciós illeték MNB-re és kincstárra való kiterjesztése az állami szervek vonatkozásában létező gyakorlat, amely bruttósítja a bevételeket. Az MNB-vel kapcsolatban a kormányzat azzal próbálhat meg átmeneti többletbevételt, és ezzel időt nyerni, hogy a központi bank költségei csak egy év csúszással jelennek meg a költségvetésben, azonban a Kincstár vonatkozásában ez nem áll fenn – mondta a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

Túl sokat vár Matolcsy

Matolcsy György szerint a munkahelyteremtő csomaggal a jövő évre tervezett 1,6 százalék helyett 2 százalékos lehet a GDP-növekedésünk. A vártnál nagyobb várható növekedés miatt a nemzetgazdasági miniszter szerint 50 milliárd forinttal többel gazdálkodhat a költségvetés.

Ez a gyakorlat a Bajnai-kormányt megelőző kormányok legrosszabb gyakorlatára emlékeztet: ha feltornázom a növekedést papíron, akkor máris lehet találni pénzt, amit oda lehet ígérni – mondta egy nagy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője, és hozzátette, semmiben nem különbözik ez attól, amikor a Gyurcsány-kormány éveken át tartó adócsökkentést ígért 2006-ban a választások előtt, miközben semmi fedezet nem volt arra.

A 2 százalékos növekedés egyébként valóban túlzottan optimista várakozás – mondta Gárgyán Eszter, amit erősen alátámaszt, hogy az Európai Bizottság még a költségvetés benyújtása előtt csak 1 százalékos növekedést várt jövő évre Magyarországra. Samu János, a Concorde elemzője úgy vélekedett, hogy a növekedést saját számításai alapján kb. 0,3 százalékkal serkentheti a munkahelyteremtő program, azonban ez azt jelenti, hogy a jövőre várható 0,8 százalékos helyett körülbelül 1,1 százalék lehet a gazdasági növekedésünk – mondta.

Találtunk még 150 milliárdot

Jóllehet még csak két hete nyújtotta be a 2013-as költségvetést a nemzetgazdasági miniszter, már azzal számol, hogy az abban leírt kamatkiadás csak feleannyi lesz, mint két hete gondolta, és ezzel 150 milliárd forint forrás szabadul fel a büdzsében. A talált pénzt gyorsan szét is osztotta: 100 milliárd forintot az új munkahelyteremtő programba tenne, a maradék 50 milliárdból pedig a kieső tranzakciós adóbevételeket pótolná.

Ugyanis a bankoknak a tervezett 280 milliárd forint helyett „csak” 140 milliárd forint tranzakciós adót kell fizetniük, miután a kormány megállapodott a bankszövetséggel. (Meg kell jegyezni, egyelőre teljesen érthetetlen, hogy a nemzetgazdasági miniszter pontosan mit is pótolna a tranzakciós adóból kieső bevételeknél, hiszen a bankoktól beszedni tervezett 140, valamint a Magyar Nemzeti Banktól és az Államkincstártól várt 240 milliárd forintos tranzakciós adóval az adóbevétel jóval magasabb az eddig tervezett 320 milliárd forintnál.)

A Citibank elemzője szerint a homályos részletektől eltekintve azonban annyi realitás van Matolcsy várakozásában, hogy nagyjából ekkora kamatkiadás-csökkenésre lehet valóban számítani, ha a kormány megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val a hitelkeretről. Ekkor ugyanis a növekvő befektetői bizalom miatt csökkenhetnek az új kibocsátású állampapírok hozamai. A Concorde elemzője szerint viszont a kormány számításai nem megalapozottak, és nem lesz 150 milliárd forinttal kevesebb kamatkiadása az államnak a benyújtott költségvetéshez képest.