Az első exit poll adatok alapján ismét nehéz kormányalakítási folyamat elé néz Görögország, és egyelőre kicsi az esélye egy stabil parlamenti többséggel rendelkező kormány létrejöttének – értékelték az eredményeket a hvg.hu által megkérdezett szakértők. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint így tovább nőhet a bizonytalanság, és egyre veszélyesebb lesz a nemzetközi környezet magyar szempontból is.
A baloldali populista Sziriza és a középjobb Új Demokrácia párt egyaránt 27-30 százalék közötti eredményt ért el a magyar idő szerint vasárnap este hatkor zárult görög parlamenti választásokon az első exit pollok alapján. A korábbi nagy baloldali váltópárt, a PASZOK mindössze 10-12 százalékot ért el, az összes többi párt (így a kommunisták, vagy a neonáci Arany Hajnal) 5-6 százalék körüli eredményre számíthat.
Ez azt jelenti, hogy a május eleji állapothoz hasonlóan ismét nagyon nehéz lesz stabil kormányt alakítani, ehhez ugyanis több pártnak szinte meglepetésszerű engedményeket kellene tennie választási ígéreteihez képest egy koalíciós kompromisszum érdekében.
Kövesse a görög választásokat folyamatosan a hvg.hu-val!
Hogy lesz ebből kormány?
„Akárki nyer, nagyon komoly ellenzéke lesz majd, kérdéses, milyen kormányt lehet ilyen körülmények között alakítani” – mondta a hvg.hu-nak Sándorfi Eszter, Magyarország athéni nagykövete. Bár szerinte „nagyon nagy az elszántság minden párt vezetőjében, hogy ne ismétlődjön meg az előző hat hét, és mindenki megegyezési szándékét hangsúlyozta”, mégis nehéz tárgyalásokra lehet számítani.
Noha a PASZOK egységkormányt szorgalmaz, ennek kevés az esélye Sándorfi Eszter szerint, már csak azért is, mert úgy tűnik, a Sziriza ragaszkodik az összesen 240 milliárd euró értékű pénzügyi mentőcsomagok feltételeinek újratárgyalásához, az Új Demokrácia és maga a PASZOK is azonban ebbe nehezen menne bele várhatóan.

„Nem is feltétlenül politikai jobb- és baloldal mentén húzódnak a törésvonalak, hanem a segítségnyújtási memorandumot elutasító vagy támogató pártok mentén, ebből a szempontból egy elvileg tisztán baloldali PASZOK–Sziriza-együttműködés kapcsán is sok a nyitott kérdés – mondta Sándorfi Eszter, aki szerint azért egy az Új Demokrácia végső győzelme valószínűleg megnyugtatóbban hatna a piacokra és az EU-ra. „De mindenképpen egy teljesen új Görögországra kell számítani a következő időszakban, legalábbis minden párt ezt mondta előzőleg” – fogalmazott.
Hogy lesz ebből reform?
„A görögök fő problémája, hogy az egész hatalmi elitben általában rendült meg a bizalom, a radikális baloldal viszont nem lehet tudni, merre visz” – értékelt Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Szerinte nem valószínű, hogy egységkormány alakul, viszont az Új Demokráciának és a Szirizának is kevés mandátuma lesz még a PASZOK-kal együtt is egy többségi kormány megalakításához.
„Már hallani olyan hangokat az EU-ból és az EKB-ból is, hogy esetleg könnyítenének a görögök feltételein, de az a baj, hogy ez csak a probléma egyik része: olyan mély strukturális reformokra van szükség, hogy ahhoz egy stabil kormány elengedhetetlen” – mondta Gálik Zoltán.
A szakértő szerint a görög politikai bizonytalanság miatt a következő napokban a spanyol és az olasz adósság kockázati kamatfelára is megnőhet, ráadásul Ciprusról is egyre aggasztóbb híre érkeznek. „Magyarországnak ez a helyzet nagyon nem jó, a következő hetekben az EU vezetői valószínűleg nem ránk fognak figyelni, a piacok viszont működnek, ahogy működnek, így egyre veszélyesebb a nemzetközi környezet Magyarország számára” – mondta a külügy intézet szakértője, Gálik Zoltán.
Mint korábban megírtuk, értesüléseink szerint sem az EU Bizottságában, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem készültek vészforgatókönyvek arra az esetre ha eszkalálódna a helyzet Görögországban – igaz, erre rövid távon nem kell számítani az eredmények alapján.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
