Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az eurózóna teljes perifériája bedőlhet, ha Görögország távozik az övezetből - ennek elkerülése érdekében a jövő heti uniós kormány- és államfői csúcstalálkozó is a görögökkel foglalkozik majd. Magyarország is a tűzzel játszik: ha ebben a forró helyzetben nincs megfelelő pénzügyi védőháló, a fizetésképtelenség is bekövetkezhet.
Minden jel szerint keserű szájízzel és idegesen ülhetnek majd a tárgyalóasztalhoz az Európai Unió (EU) állam- és kormányfői jövő szerdán az Európai Tanács rendkívüli találkozóján. Eredetileg ezen a megbeszélésen akarták megnyugtatni az új francia elnököt, Francois Hollande-ot, hogy a gazdasági növekedésre is megfelelő figyelem jut majd.
Ám a görög válság váratlan fordulata valószínűleg keresztülhúzza e terveket. A fő téma Görögország és a válság elmélyülésének elkerülése lesz. Az álláspontokat egymáshoz közelíteni azonban egyáltalán nem lesz könnyű. A görög politikai patthelyzet miatt a találkozón Görögországot az ügyvivői kormány feje, Panajotisz Pikramenosz képviseli majd, megfelelő felhatalmazás nélkül. Az északi országok hezitálnak és berzenkednek a tovább pénzügyi források biztosításától, így várható, hogy érdemleges döntés nem születik majd a találkozón.
Ha egyszer átszakadnak a gátak, akkor jön a pénzügyi cunami
A görög helyzet ugyanakkor napról napra rosszabbodik: a Wall Street Journal jelentése szerint hétfőn egyetlen nap alatt 700 millió eurót vettek ki a görög emberek a bankokból. Az Unicredit elemzése pedig arra mutat rá, hogy a görögök kilépése az eurózónából pénzügyi cunamit indíthat el a közös fizetőeszközt használó országok csoportján belül. “Ha egyszer átszakadtak a gátak, a befektetők Portugáliából és Spanyolországból is ki fogják vonni a tőkét” - véli Benjamin Born, a müncheni Ifo gazdasági kutatóintézet munkatársa. Különösen Spanyolország ad okot az aggodalomra, mert méreténél fogva a bedőlését sem az EU, sem az IMF nem tudja megakadályozni. Jellemző adat, hogy egy hét alatt ezermilliárd euró értékű betétet vontak ki a betétesek az állami segítségre szoruló spanyol Bankiából.
Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint a görögök kilépése esetén könnyen elképzelhető, hogy olyan méreteket öltene a portugál, spanyol és olasz bankokból menekülő betétek aránya, hogy az EKB-nak rövid időn belül több mint 1000 milliárd eurót kellene a piacokra önteni. De a bizalmi hatás miatt még így is borítékolható lenne Európa-szerte a recesszió mélyülése.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, az eurózóna perifériáját szinte teljes egészében elmoshatja a görögök rendezetlen kiszállása: még inkább elszabadulhatnak a perifériás kamatok és komoly recesszió is bekövetkezhet a déli államokban. Charles Dallara, a magánbefektetőket tömörítő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezetője elképzelhetőnek nevezte a görög exitet, de a költségét olyan brutálisnak tartja, hogy jobb lenne mindenképp elkerülni. "A hatása a katasztrófa és az armageddon közé helyezhető" - mondta.
| Az IMF már elengedné Görögországot |
| Christine Lagarde, az IMF vezetője kedden azt nyilatkozta a France24 állami hírtelevíziónak, hogy Görögország rendezett kilépése az eurózónából elképzelhető lenne, ha a görögök nem tudnának megfelelni az EU és IMF által korábban támasztott pénzügyi feltételeknek. Az IMF elnöke hangsúlyozta, hogy ennek komoly ára lenne, rendkívüli költségekkel és rizikóval járna, de “ez is egy opció, amit elvileg meg kell fontolnunk”. Lagarde hozzátette, hogy készek lennének megfontolni a pénzügyi mentőcsomag egyes részleteinek újratárgyalását, ám a fundamentumokról szó sem eshet. Francois Baron, Lagarde utódja a francia pénzügyminiszteri poszton időközben azt nyilatkozta, hogy csak Franciaországnak 50 milliárd eurójába kerülne a görögök távozása az övezetből. |
A Financial Times tudósítása szerint Portugália már meg is kezdte a szükséges lépések megtételét arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából. A portugál kormány a megszorítások melletti elköteleződésük ismételt és folyamatos hangoztatásával, a reformok melletti kiállással, a politikai stabilitással és a társadalmi konszenzus meglétével próbálja a kedélyeket nyugtatni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Portugáliát a közgazdászok és elemzők továbbra is a leggyengébb láncszemnek tekintik, így a görögök bedőlése után ők lennének a következők a sorban.
A spanyolok is Merkelt nácizzák majd?
"Ami Spanyolországot illeti, ott a legfőbb gond, hogy nem tudni, mennyi pénzre lenne szüksége a spanyol bankszektornak” - fejtette ki Duronelly. Az összeg jelenleg valahol 100-250 milliárd euró körül mozoghat, ez 10-25 százaléka a spanyol GDP-nek, és ezt a hatalmas pénzmennyiséget a spanyol költségvetés már nem bírná el, a stabilizálódást elfelejthetnénk. Ugyanakkor olyan becslések is vannak, hogy pusztán a spanyol ingatlanpiacra kellene az ország GDP-jének 10-25 százalékát ráönteni. (A spanyol bankszektorban a problémás ingatlanhitelek mértéke 180 milliárd euró körül lehet, ez az ország éves GDP-jének majdnem ötöde.) “A görög exitet igazából Spanyolország miatt nem engedik, a spanyolok az igazi probléma” - hangsúlyozta a befektetési igazgató.
Pillanatnyilag a spanyol állam egy nemzeti alappal próbálja víz fölött tartani a bajba jutott bankokat. Ugyanakkor ha a krízis fokozódása miatt elfogyna a pénzük, akár egy újabb európai mentőalap is alakulhat Benjamin Born német kutató szerint. Az viszont szerinte nem lenne elfogadható, hogy a német adófizetők pénze “csak úgy” délre folyjon. Ennek fejében Németországnak és a többi, a görögöket megsegítő államnak a spanyol bankok (rész-)tulajdonosaivá kellene válniuk. Ez viszont mindkét oldalon elégedetlenséghez vezethet: a németek nem értenék, miért az ő adójukból kellene megsegíteni a görögök után a spanyolokat is. A spanyolok viszont úgy érezhetnék, a gazdag északi szomszédok felvásárolják az országukat.
Görögországban olyan mértékűek a fenntartások a németekkel szemben, hogy egy görög újság néhány hónapja náci egyenruhában ábrázolta Angela Merkel kancellárt a címlapján. A pénzügyi mentőcsomag megkötésekor azzal vádolták, hogy hasonló módszereket alkalmaz, mint a második világháború alatt a Görögországba bevonuló Wehrmacht.
| Megszorítva növekedni |
Németország az eurókrízis kitörése óta folyamatosan az államadósságok csökkentése és a megszorítások mellett tört lándzsát. A német kancellár kedden találkozott Francois Hollande-dal, az újonnan megválasztott francia elnökkel. Bejelentésük szerint mindkét kormány júniusig szeretne eddig el nem hangzott javaslatokat kidolgozni a gazdasági növekedés serkentésére, ami Hollande fontos kampánytémája volt. Ennek ellenére Merkel nem fog letérni a takarékosság ösvényéről, véli Benjamin Born müncheni kutató - már csak azért sem, mert Németországban 2013-ban választások lesznek. A szavazók pedig megbüntetnék, aki szerintük túl könnyelműen támogatja a bajba jutott déli EU-s tagállamokat. Duronelly Péter szerint is lehet ugyan problémázni a megszorítások miatt, de hosszú távon nincs más alternatíva. “De azt is tudjuk, hogy egy politikus nem csinál semmi érdemlegeset, amíg nincs a nyakán a kés” - tette hozzá a befektetési igazgató.
Orbán Gábor szerint felvetődik az a kérdés is, mi történik akkor, ha a kormányok jobban elengedik a gyeplőt, és többet kezdenek költeni. Ha a dél-európai országok próbálkoznak ezzel, akkor az nagyon rizikós, mivel még sérülékenyebbé válnak. Orbán szerint ugyanakkor a masszív fizetésimérleg-többlettel rendelkező, döntően északi országokat tömörítő csoport mindenképpen segíthetne a délieken azzal, hogy importjuk növelése révén ellensúlyozzák a Dél megszorító programjainak negatív hatásait az összkeresletre. Németország már így is rendkívül alacsony kamatokon finanszírozza magát, emellett a béreket is nyomott szinten tartja, így a németek ilyen szempontból biztosan vállalhatnának tevékenyebb szerepet a déliek kisegítésében. A jegybanki eszközöknek elsősorban a bankrendszer túlélésében, így a csőd és a mostaninál is nagyobb recesszió elkerülésében van és volt jelentősége a közelmúltban. A kereslet élénkítésére a monetáris lehetőségek nem elégségesek, mert a banki hitelezést érdemben nem tudják élénkíteni, így az inflációs kockázatok is nagyon mérsékeltek - mondta az Aegon közgazdásza. |
Elfogyhat az időnk és a pénzünk is
A görög válság hullámai Kelet-Közép-Európát is érzékenyen érinthetik. A régióban a görög bankok jelentős érdekeltségekkel bírnak, elsősorban Romániában nagy a kitettségük, ahol az erősebb kereskedelmi kapcsolatok miatt közvetlen hatásokra is számítani kell - fejtette ki Orbán Gábor. A görög kilépés hatása Kelet-Közép-Európára elsősorban közvetett csatornákon keresztül érvényesül, amelyek miatt a növekedési kilátások és a finanszírozási helyzet további romlásával kell számolni.
Ez Magyarország esetében kiemelt jelentőséggel bír, mivel a magas külső adósságállomány miatt a finanszírozás létkérdés. (A Portfolio által idézett Capital Economics elemzése a görögök kilépése miatt 2-3 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsít Magyarországon.) Duronelly Péter is azt emelte ki, hogy a görög krízis eszkalálódása esetén sem az EU-nak, sem az IMF-nek nem lenne elég kapacitása Magyarország lejáró hiteleinek a megújítására.
Ez azért lehet különösen pikáns, mivel szerdán Varga Mihály (aki júniusban átveszi az EU/IMF-tárgyalások irányítását Fellegitől) azt nyilatkozta, hogy kora őszre jöhet létre az EU-IMF megállapodás. Így viszont elképzelhető, hogy addig kifutunk az időből. “Ha a romló környezetben nincs meg az EU-IMF-források lehívásának lehetősége, akkor a 2008-asnál is súlyosabb válságot élhetünk meg, a fizetésképtelenség sem kizárt. A magyar politika a tűzzel játszik, és ezt ráadásul észre sem veszi” - tette hozzá Duronelly.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
