Az Equilor Befektetési Zrt. úgy véli, hogy a program összességében javíthat hazánk befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban továbbra is az EU/IMF-hitelcsomag aláírása jelentené. Kuti Ákos rámutatott, az NGM-ben tegnap az új Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban tartott háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a kormányzat az egy hónappal ezelőtti hozamszintekkel kalkulált, vagyis rövid távon nem számol az EU/IMF-megállapodással, ami érdemben csökkentené a hozamokat (és a kamatkiadásokat is).

Az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint a prudencia és a konzervatív becslés jegyében kézenfekvőbb a piaci hozamokkal kalkulálni, mert ellenkező esetben túlzottan optimistának és ezáltal hiteltelennek tűnne az egész konvergencia program, ami már rövid távon is negatív folyamatokat eredményezne a hazai pénzpiacon.

Az Equilor Befektetési Zrt. szerint az intézkedések döntő többsége nem, vagy csak közvetve érinti a vállalati szektort, azonban néhány döntés közvetlen hatással bír a magyar tőzsdei vállalatokra: ilyen például az, hogy a 2010-es válságadókkal szemben a mostani felállás nem tartalmaz konkrét kivezetési időpontot az új terhekre vonatkozóan, ami a vállalati tervezés mechanizmusait is megborítja.

AP / Alex Brandon

Jobban járnak a cégek, mint a különadókkal

AZ Equilor szerint a különadó, a baleseti adó és a katasztrófavédelmi hozzájárulás együttes összege csökken, ami a CIG Pannónia esetében is könnyebbséget jelent majd a tavaly 188 millió forintot kitevő különadóhoz képest (részvényenként 3 forint). Az új szabályozás a nem-életbiztosítási ágra fókuszál, ezért rövid távon nem jelent drasztikus terhet a tőzsdén jelenlévő CIG Pannónia működését tekintve, az új adó egy részvényre vetítve 1-2 forintot tehet ki éves szinten.

Mivel a tervezet nem tartalmaz konkrétumot a gyógyszerpiaci átalakításokról, ezért nem világos, hogy a tb-betegek-gyógyszergyártók trióból pontosan ki milyen terhet visel a gyógyszerkassza átalakítása során. Annyi azonban bizonyos, hogy idén 10 milliárdos, míg 2013-ban 40 milliárd forintos megtakarítást tervez a kabinet ezen a fronton is. Az Equilor Befektetési Zrt. arra számít, hogy a Richter és az Egis árfolyamai továbbra is nyomás alatt maradnak.

A Magyar Telekom idén várhatóan 27 milliárd forintot fizet távközlési szektoradó címén, és bár ez 2013-tól megszűnik, az eklemzők szerint mégis elképzelhető, hogy a költségvetési egyenleg alakulásának függvényében jövőre esetleg más formában visszatér az adónem. Az Equilor szerint elképzelhető, hogy a júliustól életbe lépő mobiladó egy részét marketing okokból a Magyar Telekom átvállalja majd. Számításaink szerint a Magyar Telekom ügyfelei 25,6 milliárd forintot fizethetnek évente, amelynek fele terhelheti a Telekom profitját, ez azonban még mindig kevesebb az eredeti távközlési szektoradónál.

A Mol 2011-ben 22 milliárd forintot fizetett energiaadó címén, a kiskereskedelmi szektorra kivetett teher pedig ezen felül majdnem 7 milliárd forint kiadást jelentett a vállalatnak. Robin Hood-adó (távhőadó) címén tavaly 800 millió forintot fizetett a társaság, ám az alacsony értéket egyszeri tételek segítették (az összeg 2010-ben még 4 milliárd forintra rúgott). 2013-tól 7 milliárd forintot meghaladó teherrel lehet számolni a Robin Hood-adó kulcsának 8%-ról 16%-ra emelése miatt, viszont megszűnik az energiaadó és a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett adó is, így az egy részvényre jutó teher 70 forint alatt marad éves szinten (Robin Hood-adó).

A pénzügyi tranzakciós adó minimum 130 milliárd forintos bevétellel kalkulál 2013-tól, ami adott esetben 228 milliárd forintig kúszhat fel. A becslésnél nem lehet kiindulni a bankadóból, hiszen azt a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni, míg ezen tehernél a tranzakciók száma a mérvadó. Az adó alanya és számos részlet továbbra is homályos, de az előzetes tervek szerint közvetlenül az ügyfelek viselnék a terheket. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben a bankok üzletpolitikai érdekből kompenzálják majd az ügyfeleket.

A rendelkezésre álló adatok alapján az Equilor Befektetési Zrt kb. 10-12 milliárd forintos teherrel számol az OTP-re nézve, az FHB esetében 1 milliárd forintos pluszköltséget jelenthet az adó. Az OTP-nél ez részvényenként 40 forintos terhet jelent, míg az FHB-nál 20 forint alatt marad évente, 2013-ban pedig még életben lesz a bankadó, ami 2014-ben uniós mértékűre csökken, ez tehát továbbra is terheli a bankokat.