A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már a 2009. januári, fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,50 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá. A jegybank a csütörtöki monetáris tanácsi ülésen a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 325 milliárd fontos (115 ezer milliárd forintos) összegét sem módosította.

A BoE az akkori mély recesszióra válaszul 2009 márciusában egészítette ki ezzel a likviditásbővítő pénzügypolitikai eljárással a rendkívül enyhe kamatpolitikát. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet a bank már négyszer emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, a tavaly októberi monetáris tanácsi ülésen 275 milliárd fontra, februárban pedig a most változatlanul hagyott 325 milliárd fontra.

Az eddig végrehajtott jegybanki mennyiségi enyhítéssel a Bank of England az éves brit hazai össztermék (GDP) 20 százalékának megfelelő új likviditást juttatott a reálgazdaságba.

A mennyiségi enyhítés során a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez elektronikus számlapénz, amely fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol az esetek zömében olyan államkötvényeket, amelyeket intézményi magánbefektetők, általában nyugdíjalapok és biztosítótársaságok tartanak portfólióikban. A rendszerint alacsony hozamú államkötvényekért kapott pénzt az intézményi befektetők továbbforgathatják a reálgazdaságba, pótlólagos likviditást teremtve, ami a remények szerint végső soron élénkíti a gazdasági aktivitást.

Erre a legutóbbi adatok alapján szüksége is van a brit gazdaságnak. Nem sokkal a Bank of England csütörtöki kamatdöntése előtt közölte a brit statisztikai hivatal, hogy februárban 1 százalékkal esett az előző hónaphoz viszonyítva a brit feldolgozószektor teljesítménye. Ez 2011 áprilisa óta a legnagyobb havi visszaesés volt a brit gyáriparban, és az adat azt jelenti, hogy a brit feldolgozó ágazat termelési értéke a februárral zárult egy évben 1,4 százalékkal csökkent.

Ráadásul a múlt héten kiderült az is, hogy az előzetesen becsültnél nagyobb mértékben esett vissza a tavalyi utolsó negyedévben a brit gazdaság egészének teljesítménye. A statisztikai hivatal részletes adatokra alapuló végleges kimutatása szerint Nagy-Britannia hazai össztermékének (GDP) értéke negyedéves összevetésben 0,3 százalékkal csökkent 2011 utolsó három hónapjában, jóllehet az első két becslés még 0,2 százalékos negyedéves visszaesést valószínűsített.

A statisztikai hivatal kimutatta azt is, hogy a brit háztartások szabadon elkölthető reáljövedelem-hányada tavaly egész évben 1,2 százalékkal csökkent; ez 1977 óta - vagyis 34 éve - a legnagyobb éves visszaesés volt. Ebben a helyzetben londoni pénzügyi elemzők nem számítanak belátható időn belüli kamatemelésre a brit jegybank részéről.

Az egyik tekintélyes citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a Bank of England csütörtöki kamatdöntő ülése után összeállított gyorselemzésükben azt jósolták, hogy a jegybank 2014 előtt nem változtat 0,5 százalékos alapkamatán. 

A CEBR elemzői szerint bár a van esély arra, hogy a brit gazdaság az idén elkerüli a recessziót, azonban a költségvetési takarékossági intézkedések és az életszínvonal romlása miatt a növekedés a következő néhány évben valószínűleg jóval elmarad a hosszú távú trendátlagtól. 

A ház a brit gazdaságot fenyegető külső veszélyek közül kiemelte, hogy jóllehet az euróövezetben sikerült elkerülni az azonnali pénzügyi válságot, a valutaunió "természetéből adódó instabilitás" ugyanakkor továbbra is "hatalmas kockázati tényező" a világgazdaság számára.